Lobogó, 1959. július-december (1. évfolyam, 13-39. szám)

1959-07-01 / 13. szám

Fülsiketítő zakatolás veri fel a nagykőrösi határ csendjét Madár tovaröppen, lábas jószág odébbáll S ha Arany János fel­ébredne, bizony csodálkozna. Nagyot fordult itt a világ sora azóta, hogy a nagykőrösi gim­náziumban oktatta zengő ma­gyar nyelvre a deákokat A perzselő alföldi nyárban verejtékezve ostromolja az em­ber a sokezer méter mélységben rejtőző kincset: az áradat Ezer­­kétszáz méter hosszú fullánkját tizennégymillió év Tejtekébe fúrja le a fúrótorony. De van az Alföldnek olyan helye is, ahol háromezer méter mélyből három-négyszáz millió év kin­csét hozza felszínre a fúró. Marajtó tenger, dús növény­zetű őserdő, pusztító erejű tűz­hányó és kietlen sivatag válta­kozott az évmilliók során ezen a területen. A természeti vál­tozások szeszélyes összevissza­ságban „olajcsapdákat” képez­tek. Ezek hollétét kutatják a geológusok a korszerű technika vívmányaival. És ahol megle­lik, minden eszközzel megtörik a természet makacs ellenállá­sát. Így történt ez Nagykörös határában is... Mér 1200 méternél tartottak. A felszínre került tizennégy­­millió éves kőzettörmelék olaj jelenlétéről árulkodott. Har­sogtak a fúrók és mind gyak­rabban kellett a hihetetlenül kemény réteg ellenállása miatt fúrófejet cserélni. De az olaj csak nem akart felszökni. Vagy akart —,de nem tudott a rend­kívül rideg, szivacsszerű réteg apró csatornáiban. — Segítünk neki — határoz­ták el a kutatók és szovjet ta­pasztalatok nyomán megszüle­tett a „haditerv”. Június 10-én tizenkét óra harmincöt perckor tíz rétegre­­pesztő agregát dühöngött fel a makacs, kút mellett. Nyollc, egyenként 320 légkör kapacitá­sú dugattyús szivattyú segítsé­gével másodpercenként 6,5 mé­teres sebességgel olajat sajtol­tak a mélybe. Ezzel a nagy se­bességgel és a kút fenekére ható hatalmas nyomással akar­ják megrepeszteni az ellenálló réteget. Vajon sikerül-e a művelet? És ha igen, miként lehet tar­tósítani a repedést úgy, hogy a nagy nyomás megszűnte után ne záruljon össze újból a kő­zet? Erre is megtalálták a meg­oldást. A kilencedik agregát önműködően 1 mm átmérőjű gömbölyített homokszemet ada­gol az áramló olajhoz. Ez az elegy a nagy nyomás alatt ke­letkező repedéseket , kitölti és a nyomás megszűnése után megakadályozza a keletkezett repedés összezáródását. Eddig a terv ... A gépek minden erejüket meg­feszítve, zihálva préselik az olajat és a homokot. A vezér­gép tetején izgatottan figyel­jük a festmérő mutatóját. Száz ... százötven... száznyolc­van ... százkilencven... — Most, vagy soha — mor­mogja a vezető mérnök és már nemcsak a tűző napsugártól van melegünk... Kétszáz atmoszféránál tar­tunk és arra gondolok, hogy szép-szép, de azért mégis jobb lenne ezt messzebbről nézni... egyetlen műszaki hiba és mind­nyájan a levegőbe repülünk ... (15 atmoszféra fékező erővel a 80 kilométer sebességgel szá­guldó gyorsvonatot száz méte­ren belül meg lehet állítani). Kétszázhúsz atmoszféra nyo­más ... A mutató most meg­torpan és indul visszafelé... — Sikerült! Megrepedt a ré­teg! — ujjonganak a mérnö­kök, s mi az agregátor tetején kicsit furcsán érezzük magun­kat. Félelmetes dolog: alattunk e pillanatban mesterséges földrengés zajlott le — valóság­gal megnyílt a föld másfél ki­lométeres mélybelt. A tudomány kitartó munká­ja megtörte az anyag ellen­állását. A homokkal kevert olaj már biztosítja a felszökés lehetőségét. Kilenc mélyfúró és hat sekély­fúró berendezés szaggatja az Alföld testét. Az idei terv sze­rint 50 000 tonna olajat szándé­koznak itt kibányászni. A most bevált rétegrepesztéssel az olaj­kutak egy részének termelése megsokszorozódik. A párszáz méterre várakozó kútkezelő be­rendezés rövidesen útrakel és a csapokból munkások, műsza­kiak, mérnökök és kutatók munkája eredményeként — megindulhat az olaj. Szentiványi György A geológus 11 millió esztendős „fáradékor” vizsgál Ha felszökik az olaj, a vis­­szán­kón hagyják el az olajbányászok a fúrótornyot Feldülbörögnek a több száz lóerős Diesel-motorok és a kútból megin­dul az olaj (Szilvásy Kálmán felvételei)

Next