Lobogó, 1959. július-december (1. évfolyam, 13-39. szám)
1959-07-01 / 13. szám
Fülsiketítő zakatolás veri fel a nagykőrösi határ csendjét Madár tovaröppen, lábas jószág odébbáll S ha Arany János felébredne, bizony csodálkozna. Nagyot fordult itt a világ sora azóta, hogy a nagykőrösi gimnáziumban oktatta zengő magyar nyelvre a deákokat A perzselő alföldi nyárban verejtékezve ostromolja az ember a sokezer méter mélységben rejtőző kincset: az áradat Ezerkétszáz méter hosszú fullánkját tizennégymillió év Tejtekébe fúrja le a fúrótorony. De van az Alföldnek olyan helye is, ahol háromezer méter mélyből három-négyszáz millió év kincsét hozza felszínre a fúró. Marajtó tenger, dús növényzetű őserdő, pusztító erejű tűzhányó és kietlen sivatag váltakozott az évmilliók során ezen a területen. A természeti változások szeszélyes összevisszaságban „olajcsapdákat” képeztek. Ezek hollétét kutatják a geológusok a korszerű technika vívmányaival. És ahol meglelik, minden eszközzel megtörik a természet makacs ellenállását. Így történt ez Nagykörös határában is... Mér 1200 méternél tartottak. A felszínre került tizennégymillió éves kőzettörmelék olaj jelenlétéről árulkodott. Harsogtak a fúrók és mind gyakrabban kellett a hihetetlenül kemény réteg ellenállása miatt fúrófejet cserélni. De az olaj csak nem akart felszökni. Vagy akart —,de nem tudott a rendkívül rideg, szivacsszerű réteg apró csatornáiban. — Segítünk neki — határozták el a kutatók és szovjet tapasztalatok nyomán megszületett a „haditerv”. Június 10-én tizenkét óra harmincöt perckor tíz rétegrepesztő agregát dühöngött fel a makacs, kút mellett. Nyollc, egyenként 320 légkör kapacitású dugattyús szivattyú segítségével másodpercenként 6,5 méteres sebességgel olajat sajtoltak a mélybe. Ezzel a nagy sebességgel és a kút fenekére ható hatalmas nyomással akarják megrepeszteni az ellenálló réteget. Vajon sikerül-e a művelet? És ha igen, miként lehet tartósítani a repedést úgy, hogy a nagy nyomás megszűnte után ne záruljon össze újból a kőzet? Erre is megtalálták a megoldást. A kilencedik agregát önműködően 1 mm átmérőjű gömbölyített homokszemet adagol az áramló olajhoz. Ez az elegy a nagy nyomás alatt keletkező repedéseket , kitölti és a nyomás megszűnése után megakadályozza a keletkezett repedés összezáródását. Eddig a terv ... A gépek minden erejüket megfeszítve, zihálva préselik az olajat és a homokot. A vezérgép tetején izgatottan figyeljük a festmérő mutatóját. Száz ... százötven... száznyolcvan ... százkilencven... — Most, vagy soha — mormogja a vezető mérnök és már nemcsak a tűző napsugártól van melegünk... Kétszáz atmoszféránál tartunk és arra gondolok, hogy szép-szép, de azért mégis jobb lenne ezt messzebbről nézni... egyetlen műszaki hiba és mindnyájan a levegőbe repülünk ... (15 atmoszféra fékező erővel a 80 kilométer sebességgel száguldó gyorsvonatot száz méteren belül meg lehet állítani). Kétszázhúsz atmoszféra nyomás ... A mutató most megtorpan és indul visszafelé... — Sikerült! Megrepedt a réteg! — ujjonganak a mérnökök, s mi az agregátor tetején kicsit furcsán érezzük magunkat. Félelmetes dolog: alattunk e pillanatban mesterséges földrengés zajlott le — valósággal megnyílt a föld másfél kilométeres mélybelt. A tudomány kitartó munkája megtörte az anyag ellenállását. A homokkal kevert olaj már biztosítja a felszökés lehetőségét. Kilenc mélyfúró és hat sekélyfúró berendezés szaggatja az Alföld testét. Az idei terv szerint 50 000 tonna olajat szándékoznak itt kibányászni. A most bevált rétegrepesztéssel az olajkutak egy részének termelése megsokszorozódik. A párszáz méterre várakozó kútkezelő berendezés rövidesen útrakel és a csapokból munkások, műszakiak, mérnökök és kutatók munkája eredményeként — megindulhat az olaj. Szentiványi György A geológus 11 millió esztendős „fáradékor” vizsgál Ha felszökik az olaj, a visszánkón hagyják el az olajbányászok a fúrótornyot Feldülbörögnek a több száz lóerős Diesel-motorok és a kútból megindul az olaj (Szilvásy Kálmán felvételei)