Lobogó, 1965. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-06 / 1. szám

­U JANUAR 1­I SZERDA ■ SZÖRÉNY JANUAR 7 CSÜTÖRTÖK MARCELL JANUAR 9 FENTEK MELANIA JANUAR 9 SZOMBAT AGOTA jakuAb 12 VASARNAP ERNŐ JANUAR A HÉTFŐ VERONIKA JANUAR 12 KEDD BODOG SZÁZNEGYVENIG ÉVE 1120. január 1-in született Debré Alajos író, jeles pub­licista, a Petőfi köré tömö­rülő Tizek Társaságának tagja. A szabadságharcot, mint huszártiszt küzdötte végig. Az aradi internálás­ból kiszabadulva Pesten te­lepedett le, s egymás után jelentek meg regényei, el­beszéléskötetei. Emlékirata, a Visszaemlékezéseim, érté­kes történelmi forrásmunka. 1860-BAN, öt éve ezen a napon halt meg Iván Iva­­novics Bargyin szovjet tu­dós, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának alelnö­­nöke, Lenin-díjas kohászati szakember. 1939 óta a Szov­jetunió Kohászati Intézeté­nek igazgatója volt. A ko­hászat új útjainak kutatója, a megszakítás nélküli acél­öntés első ipari berendezé­sének megvalósítója volt. Több ízben járt hazánkban J. V. TAKLE, szovjet tör­ténész és közéleti személyi­ség tíz éve 1955. január 8-án halt meg. Tagja volt a Szovjetunnió és több más ország tudományos akadé­miájának. Kutatásainak kö­zéppontjában Franciaország története állt az 1789-i pol­gári forradalom és a napó­leoni háborúk korszakában. Jelentős munkásságot fejtett ki a diplomácia történeté­nek területén is. Főbb munkái: Napóleon, Talley­rand. SZÁZÖTVEN ÉVE, 1815- ben ezen a napon született Boross Mihály politikai író, költő. Tevékenyen részt vett a közéletben, lelkes ha­­zafisága miatt a szabadság­­harc bukása után az osztrá­kok többször letartóztatták. Könyvei ebben az időben a legnépszerűbb, legolvasot­tabb művek közé tartoztak. Számos ismeretterjesztő és szépirodalmi írása jelent meg. Főbb művei: Élménye­im, Magyar krónika. AZ ÚJPESTI kommunista partizánok SMS. Január 1­­én sikeres akciót hajtottak végre: felrobbantották az újpesti nyilas házat (amely a mai Fény mozi fölött volt). A partizánok között harcolt Bán Tibor pékle­gény is, aki az akció során halálos sebet kapott és húsz éve 1945. január 10-én bele­halt sérüléseibe. A hős par­tizánról utcát neveztek el Újpesten, s ott emléktáblát helyeztek el. 1900-BAN, 1­5 éve ezen a napon született Jedlik Ányos fizikus­, egyetemi ta­nár. 1827-ben elektromágne­ses forgókészüléket készí­tett, 1861-ben — hat évvel Siemens előtt — egysarki vilanyindítójában elsőként alkalmazta a dinamó elvét. Galvántelepeivel, optikai rá­csaival és ezek készítésére szolgáló osztógépével tette nevét külföldön ismertté. BURIAN KAROLT cseh származású tenorista a Ma­gyar Állami Operaház tagja, 95 éve, 1870. január 12-én született. Korának legkivá­lóbb Wagner-énekese, a drezdai majd a bécsi Opera­ház tagja volt. 1913. óta Bu­dapesten élt, gyakran lépett fel, mint vendég az Opera­házban. Többször hívták meg vendégszereplésre Bay­­reuthba és a New York-i Metropolitan színpadára is. A HEGY, VAGY MOHAMED? Ki volt a kezdeményező? A szegedi Radnóti Gimná­zium igazgatója, dr. Bán­falvi József vagy a katonai helyőrség vezetői? Ki volt a hegy? Ki Mohamed, aki elindult a másik felé? Az iskola? A hadsereg? Nem tartják számon, de tény, hogy találkoztak egy­mással, s amit eddig közö­sen tettek, követendő példa lehet más iskolák számára is. Hogy is kezdték? ... Az­az, hogyan folytatták? A kezdő lépés ugyanis már rég megtörtént Ismerkedés a felelőséggel A vékony szőke fiú? — Válástyán Pál KISZ-titkár — hamar feltalálta magát, amikor közös ügyükről, a honvédelmi nevelésről fag­gattuk. —­ Még az ősszel történt Az igazgató úr magához kért és elmondta, hogy a helyőrség parancsnoka meghívott négy-öt diákot. Megmutatják nekünk ho­gyan élnek a katonák, mi­lyen fegyvereik, gépeik vannak. „Elmentek, jól kö­rülnéztek, aztán beszámol­tok” — mondta. Roppant tetszett a dolog. Hiszen a laktanya — belülről — csu­da érdekes lehet. — Amikor azután körül­vezettek bennünket a fegy­verek, harci gépek között, ugyancsak meglepődtünk. Az a nagy felelősség döb­bentett meg, ami a nálunk alig idősebb fiatalokra há­rul. Hiszen egy-egy harcos olykor milliót érő gépekért­­felel. — Másnap, amikor az osztály előtt élménybeszá­molót tartottam, elmond­tam­ egy-két év és mi is ott leszünk a katonák kö­zött, s talán éppen azokat az értékes fegyvereket, gé­peket vesszük át, amelyek­kel ők dolgoznak. Nagy fe­lelősség nehezedik ránk, saját helyzetünk lesz köny­­nyebb, ha okosan gondol­kodunk. Tanácsoltam: kezdjük már itt el a felké­szülést . A fiúk nagy érdeklődés­sel hallgatták az élménybe­számolót, a­mint kiderült, többen is gondolkozóba es­tek. Alig múlt el néhány hét, s az első fecske, Dékány Imre elégedetten mutoga­tott egy nyomtatványt: — Képzeljétek — újsá­golta —­, beiratkoztam az MHS-be és máris csupa fe­kete kört lyukasztottam a lövészeten. Dékány Imre szorgalmasan látogatja az MHS szegedi lo­­kátoros szakkörének minden foglalkozását Az első jelentkezést sok követte, és még a gépjár­művezetői tanfolyamra is került tizenöt radnótis diák. „Ráhajtani” — kifizető Miklós Antal többre vál­lalkozott. — Amikor meghallottam a laktanyában járt KISZ- isták beszámolóját a szak­mai tudás fontosságáról, meg az egyén felelősségé­ről, töprengeni kezdtem: ha már úgyis 5 + 1-es oktatási formában, tanulok, mért ne tehetnék minősítő vizsgát az autóiparból? Az elmon­dottak szerint nagy hasznot vehetném a katonaságnál. Ha tényleg olyan komolyan veszik a tudást — no meg azt is, aki tud — hát meg­éri, hogy „ráhajtsak”. Igaz, le kell mondani egyről­­másról, a tanulás és gya­korlás kedvéért, de mire „sor alá” kerülök, jól értek majd a gépkocsi „titkai­hoz”. Bejelentettem a taná­romnak: minősítő vizsgát szeretnék tenni. — Jól van Tóni, beírlak téged is. Te vagy a har­mincadik ... — mondta a tanár úr mosolyogva. — Micsoda? ... Harmin­cadik? ... De hiszen az ősszel alig akadt két-há­­rom jelentkező! — Az akkor volt. Azóta megtudták ám mások is, meg a honvédelmi sport­­szövetség is segítséget nyúj­tott. Egy megnyúlt ábrázat... Simon Gáboré a szó. — Egy KISZ-vezetőségi ülésen kezdődött, ott ért az a meglepetés, amelytől — mint a többiek mondják —, megnyúlt az ábrázatom. „Elvtársak mit szólnátok, ha beválasztanánk egy ka­tonát is a végrehajtó bi­zottságba? ...” — kérdezte a titkár. — Katonát? De hát... a mi KISZ-szervezetünkben nincs katona. Talán közös problémáink sincsenek..­. — tamáskodtunk. — Nincsenek közös prob­lémáink az igaz. Pontosab­ban: ma még nincsenek. De — holnap! És a titkár nagyszerű el­gondolást tárt elénk, amit meg is beszéltek már az alakulat ifjúkommunista katonáival. Ebből hirtele­­nében ami eszembe jut: közös kulturális rendezvé­nyek a honvédekkel. Mi ná­luk lépünk fel, ők nálunk az iskolában adnak műsort. Azután: a "fegyveres testü­letek ta­vaszi közös járőr­versenye, amelyen az isko­la is indíthat egy csapatot. Természetesen olyan fel­adatokat kellene megolda­nunk, amit itt, és az MHS- ben addig tanulunk. A fel­készülésben azonban a ka­tonák is közreműködnének. Megígérték azt is, hogy az érdekesebb gyakorlatokra meghívnak bennünket. Ez volna ám a­­nagyszerű! Mi­csoda élménybeszámoló lenne a suliban!... Továb­bá: bemutatnák működés közben a gépeiket, sőt bele is ülhetnénk azokba. Ezek mind azt a célt szolgálnák, hogy már most jobban megismerjük a katonaéle­tet, s alaposabban felké­szüljünk rá. — Egy szó mint száz: én is amellett voltam ezután, hogy válasszuk be Somogy­vári Pál főhadnagy elvtár­sat a VB-be. ő sokat tud segíteni e programpontok megvalósításában, KISZ- vezetési tapasztalata is van, segítségével biztosan job­ban megy majd a honvé­delmi nevelőmunka. A választás megtörtént. S a szép tervek rendre meg­valósulnak. MOLNÁR ISTVÁN Miklós Antal (balról) és Vast András, a két szakember-jelölt A „vezérkar" folyosó­­ megbeszélésén. (Balról jobbra) Simon Gábor, Mari Kálmánné tanár, Somogyvári Pál főhadnagy és Valastyán Pál KISZ-titkár BLEICH RUDOLF felvételei

Next