Lobogó, 1970. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-25 / 9. szám

Lenin és a fiatal szovjet állam hadserege Lenin sokat foglalkozott a párt és a szovjet kormány polgárháborús fel­adataival. Számos idevágó, jelentős munkája közül is figyelemre méltó a „Levél a Kolcsak felett aratott győzelem alkalmából, a munkásokhoz és a pa­rasztokhoz­’ című, ötvenegy évvel ezelőtt írt műve. A „Levél”-nek az volt a jelentősége, hogy Lenin, levonva a belső és külső ellenforradalom elleni harc legnehezebb időszakának tanulságait, megmutatta az utat, amely a fehérgár­disták és az intervenciósok feletti győzelemhez és a szovjetköztársaság vé­delmi rendszerének megerősítéséhez vezetett. A legnagyobb veszélyt a kezdeti sikereket elért Kolcsak-féle hadsereg jelentette a szovjethatalom számára. Konstatálva ezt a tényt, a párt a keleti frontra irányította központi erőit. 1919 áprilisától mintegy százezer embert küldtek a keleten harcoló Vörös Hadsereg megerősítésére. Növelték a fegy­ver- és hadianyag-szállításokat is. Sikerült is keresztülhúzni az ellenforradalom számításait, 1919-ben az Antant egyesített támadása teljes kudarccal végződött. A Kolcsak vezette, legjobban felszerelt fehér hadsereget az Uralon túlra vetették vissza. „Kolcsak és Jugyenyics felett aratott győzelmünk — írta Lenin — nagy jelentőségű, de még többet ér — noha ezt még nem látjuk világosan — a győzelem, amelyet nemzetközi mértékben arattunk. Ez a győzelem az im­perializmus belső bomlásában fejeződik ki, amely megakadályozza, hogy újabb csapatokat küldjön ellenünk.” A helyzet gondos elemzése és a Kolcsak ellen folytatott harc tapaszta­latai alapján dolgozta ki Lenin a szocialista társadalom fegyveres védelmé­nek megszervezését célzó tételeit. Mindenekelőtt — mutatott rá Lenin — erős Vörös Hadsereg kell a népi hatalom megvédéséhez. Hasonló hadsereg létrehozása és megerősítése csak a kommunista párt vezetésével és népi támogatás biztosításával lehetséges. Éppen ezért — hangsúlyozta Lenin — minden anyagi és fizikai erejét és tudásának legjavát kell nyújtania mindenkinek, aki meg akar szabadulni Kolcsaktól, a Vörös Hadsereg létrehozására és megerősítésére. Kolcsak szétverése után az egyik fő tanulság számunkra az — húzta alá Lenin —, hogy a szocialista államnak okvetlenül élveznie kell a nép támo­gatását. Márpedig az állam a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átme­neti időszakban nem lehet más, mint a proletárdiktatúra megszemélyesítője. „Vagy a burzsoázia... vagy a proletariátus diktatúrája.” Nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a polgárháború nehéz óráiban a határországnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború próbára teszi min­den nemzet gazdasági erejét és szervezettségét, és a forradalmi háború előtt komoly, hosszadalmas előkészületekre — mindenekelőtt az ország gazdasági fellendítésére — szólított fel mindenkit. Az ország iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása, a kulturális for­radalom és az erős gazdasági potenciál létrehozása jelentősen növelték az ország katonai erejét. Mindez megteremtette a Nagy Honvédő Háború győzel­mes befejezésének előfeltételeit is. A háború után fáradhatatlanul folytatták a honvédelem megerősítését célzó gazdasági erőfeszítéseket. A népgazdaság hatalmas fejlődése lehetővé tette a háború utáni időszakban a hadsereg és a flotta felszerelését a legmodernebb harci technikával. Lenin következtetései ma is tudományos alapot jelentenek az ország katonai erejének növelését célzó intézkedések kidolgozásánál. Éberségre és az agresszor elleni állandó készenlétre tanítják a Szovjetunió fegyveres erőit. A hadsereg fegyelmének és szervezettségének megszilárdítása ma külö­nösen érvényes lenini alapelv. A modern fegyverek sikeres alkalmazását csak sok ember hozzáértő és egybehangolt munkája biztosíthatja. N. KOMAROV, a történelemtudományok kandidátusa Katonák a láthatatlan határon .A rakétaegységnél szigorú a szolgálat. A rakéta-légvédelmis­­ták munkája kronométer pontos­ságú. S ez a munka egyetlen má­sodpercre sem szünetel. Az ügye­let állandó, megszakítás nélküli. Lámpák, indikátorok villan­nak. Csak a hozzáértő tudja meg­fejteni néma jelzéseiket, amelyek hírt adnak a berendezés-komp­lexum állapotáról. — Minden rendben — jelzi a zöld fény. — Figyelem! — vibrál a má­sik. Vlagyimir Muravjov közkatona érti, s le is fordítja. Kitűnő dik­­ciója van. A gépkezelő, persze, nem rádió- vagy tv-bemondó, de ő sem nyelheti le a szavakat. Fontos, hogy az utasításokat sen­ki se értse félre. ... Forog a hatalmas, fényes antenna. Működik a felderítő és célmegállapító radarállomás. Az elektromágneses impulzusok át­kelnek a téren, hogy felkutassák a repülőgépet. Bonyolult elektro­mos blokkok fogják fel a jelzé­seket, erősítik fel és tisztítják meg, hogy azután a képernyőre vetítsék őket. Megjelenik a képernyőn egy jellegzetes hajlított vonal Ez az „ellenség”. Gennagyij Kulesov hadnagy parancsot ad a gyakorlócélpont leküzdésére. Rövid utasítás a gépkezelőknek, és a képernyőn fényes sáv kúszik a cél felé. ... A tiszt elégedett. A „fel­zárkózási” idő néhány másod­perccel rövidebb volt az előírt­nál. A másodpercnek itt sorsdöntő jelentősége van, s ezért olyan fontosak e gyakorlatok. Az auto­matika, az elektronika, a kiber­netika és a telemechanika szak­emberei nagyszerű műszereket, berendezéseket, légvédelmi raké­tákat bocsátanak a katonák ren­delkezésére. Mindezt a szovjet ipar és tudomány eredményei tették lehetővé. ... Az egykori katonának már a géppuska is a technika magas­iskoláját jelentette. Ma a kato­nai szolgálat különösen a rakéta­egységnél művészi tökéletességet kíván. A gépkezelőnek sok mindent kell tudnia. A legfontosabb az elektronika. Jurij Kulikov őrmester a leg­nehezebb körülmények között is mesterien követi a célt. Egy al­kalommal az „ellenséges” repülő­gép a legkorszerűbb módszerek­kel igyekezett maszkírozni ma­gát. A képernyőn a hamis jelek óriási tömege jelent meg. Ráadá­sul műszaki hiba is keletkezett. Az őrmester azonban nem vesz­tette el önuralmát. Villámgyor­san felemelte a relédoboz fede­lét... Néhány másodperc múlva a képernyő ismét megelevenedett, és Kulikov felismerte rajta az igazi célpontot Megremegett a föld. A rakéta felemelkedett... Sokféle gyakorlatot láttunk, meggyőződtünk Valentyin Krasz­­nov őrmester számításainak pon­tosságáról, Mihail Merzljak mér­nök százados felkészültségéről. Parancsnok, mérnök és politikai­ nevelő egy személyben! Az ő ke­ze alatt a fiatal fiúk igazi kato­nákká válnak. ... A rakétások négyzetekre osztva látják az eget. Itt a fosz­­foreszkáló képernyőn húzódik az ország láthatatlan határa. VIKTOR KNYAZKOV (APN) Lenin beszédet mond a Szverdlov téren, a frontra induló csapatok előtt A Vörös Gárda felsorakozott osztagai 1917-ben Pétervárott Startgyakorlaton. A rakétát a kilövő-berendelésre fektetik Egy másodperc múlva vakító tűznyaláb emeli a rakétát a leküzdendő célpont felé Mihail Merzljak mérnök százados értékeli a hely­zetet Fotó: A. Szologubov (APN) Gennagyij Kolesov hadnagy parancsot ad a cél­pont leküzdésére

Next