Lobogó, 1970. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1970-09-16 / 38. szám

„Lágy, simogató ez a levegő, mint a bársony, ugyanakkor pedig tiszta, illatos, mint az erdei sza­móca ... Mintha a napsugár is másképp törne meg ebben a finon\ párájú levegőben." Egy kis tere-fere a barlangfürdő vizében, amelyet naponta mintegy ezer ember keres fel T apolcát nem az éles fények és a határozott erős vonalú árnyékok jellemzik, hanem a bizony- . tálán, puhán elomló körvonalak. Ez a különös levegőelegy láthatatlan burát borít a parkok fölé, s még a legtűzőbb délben is langyossá szűri a napsuga­rakat .. . Miskolc-Tapolca és környéke ilyen „elégikussá” for­málja a bedekker-szerző mondatait is. Mit írhat akkor erről a valóban pompás fürdőtelepről a krónikás? Az ellenpontozás szabályai szerint, csak a száraz tényeket közölhetné. Igen ám, de mit mond az érdeklődőknek a számtalan itt feltörő forrás több ezer literes percen­kénti hozamának adata? Vagy a harminc fokos hévíz meszes-karsztos vegyi összetétele? Esetleg az orvosi indikációk, amelyek szerint a barlangfürdő és a termál- medencék kristálytisztán zubogó vize testi és szellemi kimerültségre, vegetatív idegrendszeri megbetegedések­re, a szívműködés ideges zavaraira, még nem rögzített vérnyomás emelkedésre, valamint ideges eredetű gyo­morpanaszokra kiváló medicina, önmagában az sem meggyőző, hogy egy-egy nyári szezonban mintegy fél­millió fürdővendéget lát szívesen Tapolca. Talán érde­mes végigjárni a fürdőhely időben hosszú, események­ben csak az utóbbi évtizedekben gazdag történelmét. V Dudujka völgye, a Hejő langyos vizű patakocs­kája, amely most már több mint húsz éve a Miskolci Műszaki Egyetem modern épületcsoportját és a ki­alakuló hatalmas Egyetemi Várost nézegeti — még a török idők apró házacskáit fogta körül. Tapolca maga igen régi település. Magát a nevet már Anonymus is említi. Böngör és fia. Bors, valamint utódaik, a meleg vizű kút fejénél áldoztak pogány istenüknek. Ebből a hagyományból származhatott, hogy a hatalmas Bors— Miskoucy nemzetség a kereszténység felvétele után is megtartotta ezt a területet temetkezőhelyéül, s e célból épült fel a XIII. század elején a Péter és Pál tiszte­letére emelt Benedek-rendi monostor. Az 1214-es évben már oklevelek említik. Mivel 2, meleg forrás már ősidőktől fogva ismert volt, nem lehetetlen, hogy a barátok gyógyítással is foglalkoztak. Ezenkívül érdekes momentum, hogy Nagy Lajos idején a diósgyőri vár fürdőépületét Tapolcáról látták el meleg vízzel. A fürdő felett, a Várhegyen, még a honfoglalást megelőzően földvár állott, nyomai ma is láthatók még. A hegy oldalában kisebb barlang húzódik meg. A ré­gész ásójának nyomán a jégkorszakbeli ember eszközei, csontjai kerültek felszínre. A kőszerszámok, az átfúrt állati csontokból készült ékszerek és koponyacsont- maradványok a Herman Ottó Múzeumban találhatók. Miskolc-Tapolca idegenforgalma 1945 előtt nem volt jelentős. Inkább csak a környékbeliek látogatták, s elég szűk körben terjedt csupán a meszes-földes gyógy­víz hasznossága a különböző betegségek ellen. Az el­múlt negyedszázad hozta meg e remek fürdőtelep igazi, rangjához méltó fejlődését. Kialakították a télen-nyáron nyitva tartó, rusztikus sziklafalaival, állandó hőmérsék­letével oly vonzó és romantikus barlangfürdőt, bőví­tették a strandot, kiépült a fűzfákkal, apró, virágos­bokros szigetecskékkel tarkított, árnyas csónakázótó, terebélyesedik, lassanként minden luxust kínál már a gyógyszálló is. Ma már Miskolcnak Tapolca olyan mint Budapestnek a Margitsziget. A belvárostól negyedórányira, tehát nem messzebb, mint az Emkétől a Palatínus, egy töké­letes pihenést, kikapcsolódást, ha szükséges, gyógyulást kínáló, lassan Európa-szerte ismert fürdőhely gyara­podik, fejlődik egyik nyárról a ^másikra. M. T. • > . ....... —^^ ^ ^ ^ ~I J —|^j- - '«V '-4a Részlet a vizekben dús sétányból Vz uj, korszerű fürdőépület MTI-FOTO FELVÉTELEI

Next

/
Thumbnails
Contents