Lobogó, 1974. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-03 / 27. szám

|­Hrei^^kTpie^^?trekT| O­strom alá fogta az ár Szolnokot. Az áradó vízzel szívós küzdelmet folytatnak végig a töltéseken, de bizonyos árterületeket elöntött a víz. Víz alá került a szolnoki repülőtér, a hazánkban megrendezésre kerülő ejtőernyős világbajnokság színhelye is. A rendező szervek bíznak benne, hogy a VB lebonyolításában nem jelent majd akadályt a váratlan áradás. Képünkön, víz alatt a Zagyva-parti liget. Tábornokká LÉPTETTE ELŐ az Elnöki Tanács dr. Kamara János és Földesi Jenő ezredeseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kamara János ezre­dest rendőr vezérőrnaggyá, Földesi Jenő ezredest házáról vezérőrnaggyá nevezte ki. Dr. Kamara János rendőr vezérőrnagy, belügymi­nisztériumi államtitkár Földesi Jenő határőr vezérőrnagy KEDVES OLVASÓINK ! A lapok impresszuma nem tartozik ugyan a megszokott olvasmányok közé, de­ ha egy pillantást vetnek rá, látni fogják a válto­zást. Lapunkat 1974. július 1-től kezdődően a Hír­lapkiadó Vállalat adja ki. Felsőbb szerveink hatá­rozata alapján a Lobogó rövidesen új formátum­ban, megnövelt terjedelemben, új, színes köntösben jelenik meg. Ez az oka a kiadóváltozásnak. Most, amikor szerkesztőségünk megválik a Zrínyi Katonai Kiadótól - ezúton mondunk köszönetet régi ki­adónknak lapunk­­gondozásáért, azért a segítsé­gért, amellyel a Lobogó rendszeres megjelenéséért fáradoztak. Meggyőződésünk, hogy a Hírlapkiadó Vállalat, lapunk új kiadója mindent megtesz majd azért, hogy a Lobogó a jövőben még szélesebb körben szolgálhassa a honvédelem ügyét, ifjúsá­gunk szocialista, hazafias, internacionalista nevelé­sét, egész társadalmunk sokoldalú tájékoztatását. " A SZERKESZTŐSÉG ODOT ’74 Az idén Sopronban jöttek össze az országjáró diákok, hogy az immár kilencedszer megrendezett ODOT-on, a több napos program során számtalan élmény része­sei lehessenek. A KISZ központi bizottsága és a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség által szervezett rendezvé­nyen a fiatalok honvédelmi vetélkedőkön és külön­böző sportrendezvényeken mérhették össze erejüket, tudásukat. A rendezők számos kötetlen szórakozási formáról is gondoskodtak. Különböző lovas- és hon­védelmi bemutatókat láthattak, és esténként beat­zenekarok játszottak. Vidámságban, dalban egyébként sem volt hiány, hiszen a sátrakban, körletekben egyre­­másra alakultak az alkalmi dalárdák. Képeinken, be­mutatóra készülnek az MHSZ modellezői. — Este a beathangversenyen. D­e Gaulle, a tábornok elnök kezdte meg a­­ francia atomfegyverkezési program megvaló­sítását. Az önálló francia atomütőerő meg­lehetősen költséges vállalkozásnak bizonyult ugyan az évek folyamán, de ez cseppet sem zavarta a tábornoki kar ambiciózus tagjait, az atomfegyver­kezésben erőteljesen érdekelt ipari-pénzügyi köröket. De Gaulle halála után Pompidou, majd Giscard d’Es­­taing vette át a „stafétabotot”, folytatva a kísérleteket ott, ahol az előd idején éppen abbamaradtak. Emlékszünk rá, tavaly óriási nemzetközi felzúdu­lás előzte meg a tervezett kísérleteket, s emiatt Pompidou elnök halasztani is kényszerült. Többszöri módosítás után végül is lezajlott a kísérletsorozat, amelynek során több kisebb nukleáris szerkezetet rob­bantottak fel a Mururoa korallzátony felett. Párizs tehát dacolt szövetségesei tiltakozásával, és hajlandó volt a „haragszom rád”-ra, mert a cél a francia hid­rogénbomba megteremtése volt. Az atomkísérletek folytatásának bejelentése az új elnök első hivatalos megnyilatkozásainak egyike volt. Az idei­­kísérletsorozatnak, amelynek első robbantását június 16-án hajtották végre a francia kísérleti köz­pontban, már „áldozata” is volt. Jean-Jacques Servan- Schreiber — egyszerűbb nevén J.-J. S.-L. — a Chirac­­kormány reformügyi minisztere esett áldozatul, mivel elég meggondolatlanul kikotyogta, hogy a katonai hatóságok egyszerűen kész helyzet elé állították a kormányzatot az újabb kísérletsorozat időpontjának kitűzésével. A miniszternek természetesen mennie kellett, hogy semmi se zavarja a kísérletek megkez­dését. Párizs — amint azt bejelentették — jövőre áttér a föld alatti robbantásokra, hogy elejét vegye a to­vábbi nemzetközi tiltakozásoknak. Ez azonban csak annyiban változtat a lényegen, hogy a francia atom­fegyverkezés kísérletei a jövőben nem szennyezik a légkört, de változatlanul feszültségek forrásai lehet­nek a nemzetközi politikában. Lehet, hogy a Muru­roa zátony neve feledésbe is merül, de maga a prog­ram tovább megy a maga útján. A párizsi Szent Domonkos utcában, ahol a katonai atomparancsnokság székel, a kísérletek idején élénk a sürgés-forgás. Egy-egy kísérletsorozatot megelőzően már napokkal előbb bezárulnak az atomparancsnok­ság kapui, és megkezdődik a visszaszámlálás. A COA (Centre Operationnel des Armées) parancsnokának és beosztott tisztjeinek ezekben a napokban igen­csak kevés ideje jut az alvásra, mivel az ilyen helyzet egyben arra is alkalmas, hogy kipróbálják az összes kommunikációs rendszereket, „levizsgáztas­sák” a különböző irányító és operációs központokat, és nem utolsósorban szemügyre vegyék az atom­­konfliktus esetére létesített hadműveleti bázisokat is. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb Párizs köze­lében, Tavernyben van. Itt egy elhagyott mészkő­bányában, száz méterrel a földfelszín alatt építették fel azt a nukleáris hadműveleti központot, amelyből egy atomkonfliktus esetén a francia atom- és hagyo­mányos haderőt, valamint az országot irányítanák. A bázis érdekessége, hogy itt van a mindenkori francia köztársasági elnök és a legmagasabb rangú állami­vezetők atomóvóhelye is. Ebben a föld alatti „Elysée­­palotában” az államférfiakat két kategóriába sorolták. Az elsőbe a döntésre jogosultak, a másodikba a vég­rehajtásért felelősek tartoznak, s ez utóbbiak már közös szállásra vannak beosztva, míg az első csoport tagjai külön kis szobákat kapnak. Mindebből eléggé világosan látszik, hogy a francia atomfegyverkezés irányítói minden eshetőségre felké­szültek, mindössze egy kérdés nem tisztázott: mi hasz­na van ebből a francia átlagembernek, akinek a zse­bébe már eddig is elég mélyen belenyúltak, hogy a politikusok és a katonák tovább kergethessék az ön­álló francia atomütőerő igencsak költséges ábrándját. NÉMETH TIBOR Robbantásra kész nukleáris szerkezet függ a Mururoa felett lebegő óriás léggömb kosarában... A párizsi atomparancsnokság hadműveleti központja ... és Servan­ Schreibernek mennie kellett Az elnök, valamint miniszterelnöke megneheztelt... A hadműveleti központ bejárata Tavernyben

Next