Lobogó, 1976. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)

1976-07-01 / 27. szám

JÚLIUS 1. A kisebb részében Arany­part néven ismert, volt angol gyarmat Ghana 1957-ben a brit nemzet­­közösség tagjaként lett független. A köztársasá­got az 1960-ban rende­zett népszavazás ered­ményének megfelelően, 1960. július 1-én kiáltot­­ták ki. JÚLIUS 3. A II. Internacionálé párt­jainak opportunista veze­tői megakadályozták a fia­tal szovjet szakszerveze­teket az 1919-ben meg­alakított Amszterdami In­­ternacion­áléhoz vétó csat­lakozásban. Ezért szervez­tél meg a baloldali erők a Vörös Szakszervezeti In­ternational, amelynek I., alapító kongresszusa 1921. július 3-án kezdődött, Moszkvában. A német fasizmus elleni illegális harcokban részt vevők a háború után, 1951. július 3-án alakí­tották meg nemzetközi szervezetüket, az Ellenál­lók Nemzetközi Szövetsé­gét (FIA). JÚLIUS 4. Az észak-amerikai, volt angol gyarmatok na­gyobb része Amerikai Egyesült Államok néven, 1776. július 4-én lett független. A német fasiszta csapa­tok által megszállt Ju­goszláviában a kommu­nista párt 1941. július 4- én hozott határozatot a fegyveres ellenállás meg­indításáról. JÚLIUS 5. Az Algériai Köztársaság akkori, ideiglenes kor­mánya 1962-ben nyilvání­totta július 5-ét Algéria függetlenségi napjává. HIlPTaR JÚLIUS 5. Algéria nemzeti­ ü­nnepe Franciaország 1830 nya­rán megtámadta Algírt. Július 5-én elfoglalta a várost, majd fokozato­san leigázta az egész or­szágot. 1870-től megkez­dődött a francia és más gyarmati telepesek (co­­lon­ ok) áttelepítése. A gyarmatosítók elleni harc ettől kezdve vált egyre erőteljesebbé. A második világhábo­rú után az elnyomók el­leni küzdelem tömeges méreteket öltött. 1954. november 1-én Aures és Kabilia hegyeiben fegy­veres népi felkelés rob­bant ki. A felkelés foko­zatosan kiterjedt Algéria egész területére. 1954 ok­tóberében megszületett a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN), majd a Nemzeti Felszabadító Hadsereg, s kemény har­cok közben az ország te­­rületének több mint két­harmadát megtisztította a francia elnyomóktól. Ez, valamint a francia és a nemzetközi közvéle­mény nyomása arra kény­szerítette De Gaulle el­nököt, hogy elismerje az algériai nép önrendelke­zési jogát. A francia kormány azonban különböző for­mákban ezután is a gyar­matosítás fenntartására törekedett. 1961 áprilisá­ban a reakciós francia tábornokok (OAS) fasisz­ta katonai puccsot haj­tottak végre. A puccsot sikerült leverni. A francia gyarmatosítók végül tár­gyalóasztalhoz kénysze­rültek, és hosszú tárgya­lássorozat után, 1962. március 18-án De Gaulle megbízottai és az Algé­riai Ideiglenes Kormány képviselői között létrejött az algériai nép győzel­mét deklaráló eviani egyezmény. Ennek értel­mében az algériai nép 1962. július 1-én népsza­vazással döntött arról, hogy önálló, szuverén ál­lamot kíván létrehozni. Július 3-án Franciaor­szág hivatalosan elis­merte Algéria független­ségét. Az Algériai Köztársa­ság Ideiglenes Kormá­nya július 5-ét Algéria függetlenségi napjává, nemzeti ünneppé nyilvá­­nította.­­ POSTAFIÓK 427 • Dr. Karácsony Jenő, 4701 Mátészalka ,,A 21. lapszámban közzétett Történel­mi fotó 6. kérdését tévesnek tartom. Ha a kérdésben szereplő három szám (25, 35, 45 fő/négyzetkilométer) közül a legalacsonyabbat veszem (25 ember), és azt rávetítem Afrika területére, a 30 millió négyzetkilométerre, az eredmény 750 millió lakos. Megközelítően sin­csen ennyi lakosa Afrikának! A Fejlődő országok lexikona 1970. évi adata sze­rint 345 millió ember él Afrikában. Fel­téve, hogy öt év alatt megduplázódott a lakosság, akkor is csak 690 millió jön ki. Ha figyelembe is vesszük a javuló közegészségügyi viszonyokat, az abor­tusz hiányát, akkor sem lehetséges, hogy öt év, vagy öt és fél év alatt a la­kosság ennyire megnövekedjék. Ilyen demográfiai robbanás ennyire rövid idő alatt nem lehetséges. Bevándorlás sincsen! És ha lenne, azt ellensúlyoz­za az Angolából, Mozambikból történt elvándorlás. Lehetségesnek tartok négyzetkilomé­terenként 15 főnyi népsűrűséget, s le­hetségesnek tartok sajtóhibát, vagyis a 25—35—45 helyett 15—25—35 embert négyzetkilométerenként.”­­ Berényi Ágnes, a Történelmi fotó ro­vatvezetője, az Afrikáról szóló összeál­lításához forrásmunkának a Földrajz a gimnázium II. osztálya számára tan­könyvet használta. (1975. május 10. ja­vított kiadás.) A 283. oldalon térkép ábrázolja azokat az államokat, ame­lyek nem tartoztak egyetlen gyarmat­­tartó országhoz sem. Ezek: Egyiptom, Etiópia, Dél-Afrikai Unió, Libéria. A 288. oldalon A gyarmatosítás következmé­nyei fejezet azt bizonyítja, hogy egy négyzetkilométerre átlagosan 25 em­ber jut.­­ Ismételten kérjük megfejtőinket, hogy a postai lapon minden esetben tüntessék fel az adott rejtvényhét szá­mát, ezzel meggyorsítják a rejtvények értékelését. Ugyancsak kérjük, hogy a megfejtéseket ne borítékban, hanem levelezőlapon küldjék be. a­ Hazafias Népfront, a KISZ és az MHSZ KÉPES HETILAPJA Főszerkesztő: ÁGOSTON LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: DR. NÉMETH TIBOR Szerkesztőség: Budapest IX., Szamuely utca 44 Telefon: 330-739, 141-474, 139-651 Levélcím: 1394 Budapest, Pf. 427. Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Levélcím: 1959 Budapest Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely posta­­hivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1. Telefon: 180-850. Levélcím: Posta Központi Hírlap Iroda, 1900 Budapest) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 pénzforgalmi jelző számára. Előfizetési díj: havi 16 forint. A beküldött kéziratokat és rajzokat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza. € 76.1716 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25 503 címképünk HÁTSÓ BORÍTÓNK NÉMETH ERNŐ FELVÉTELE

Next