Katolikus főgimnázium, Lőcse, 1863
s *x\\\Vj AP k S ’ii 'VopE Altak ODA Miben különböznek egymástól a természetrajz három országának tárgyai ? I. Mindaz, mi a bölcs Teremtenek alkotó kezéből jőve, kezdettel bir, s a mindenség körébe vonva bizonyos helyet foglal el a fokozatos tovafejlődés óriási lépcsőzetén. A parányvilág mint anyagnak teremtése az alkotó erő imádandó hatalmáról tanúskodik, de az ember előtt mindig megmagyarázhatlan marad, megfejthetlen titok gyanánt. Csak arról győződünk meg kétségtelenül, hogy a nagy mindenségben mi sem veszhet el végképen, hanem egyedül a létezők külalakja változik meg, és ami enyészetnek tűnik fel előttünk, az csak egy újólag feltünedező életnek munkás tényezője. Amit kicsinyben a lassanként elhaló s elemeire oszló parányi testeken szemlélünk, az nagyban is érvényre törekszik. — Hány égitest lobbant föl Tycho de Brahes Kepler vizsgálódó szeme előtt, melyek ép oly hirtelen oszlottak el ismét a nagy világűr mérhetlen terében; mennyi alaktalan tömeget fedezett fel Herschel órisi górcsöve az égtanásznak, mely alakulóban levő testek új naprendszernek fejlődését hirdetni látszottak. Számtalan tény bizonyítja szakadatlan működését azon természeti erőknek, melyeknél fogva a nagy világtérben létező testek idők folytán a fejlődés magas fokára jutnak. Kétségkívül földgömbünk is fejlődése korszakaiban hasonló stádiumokon mehetett keresztül, mint azokat más égitesteken még jelenleg is tapasztaljuk, s mi figyelmünket mindenkor oly igézően lekötni képes. *)„Was in den Kreisen des Lebens“ mondja Humboldt,, und aller inner treibenden Kräfte des Weltalls so unaussprechlich fesselt, ist minder noch die Erkenntniss des Seins, als die des Werdens und Untergehens, sei dies nur auch ein neuer Zustand des schon materiell Vorhandenen.“ — Emlékezethaladó idők, évek miliárdjai múlhattak el, mig a földgáz- alkatrészei szilárd testté átalakulának, s a tovafejlődés zavaros folyamainak hosszú sora után jelen alakját nyerte. Az ember megjelenése óta a föld ugyan békésebb stádiumba lépett, de az előbbi erőszakos forradalmak, bár csak gyöngébb rángatózásokban, de még a legújabb korszakban is félreismeretlenek. „A titáni erő“ mondja Engelhard,, lassanként mintegy a szelleminek uralma alá jutott, és oly mérvben gyengülvén amaz, amint ez hatalmasabban fejlődött.“ Valamint a nagy természet képzéses rombolásaiban általán véve, úgy különösen földünk kérge s változatos felszíne a legrégibb időtől fogva napjainkig tárgya volt a legnagyobb elmék komoly s buzgó vizsgálódásainak. Nem csak a fürkésző emberi szellem kielégíthetlen tudványa az, mely e részben mindent megragadni s magáévá tenni törekszik, mi vizsgálódásai körébe esik, hanem egyszersmind a tárgy ingeres érdekessége, mely ellenállhatlan, lilekszerü büerővel vonzza magához az embert, majd az alak megnyerő szépsége s különfélesége, majd a tünemények magasztossága, bámulatra ragadó hatása, s csodaszerű törvényessége által. Egy futó pillantás a természet nagy könyvébe máris eléggé győz meg bennünket arról, hogy a legszembetűnőbb különbség, melyet a termények összehasonlítása által felállíthatunk, miszerint szerves azaz elő, és szervetlen azaz élettelen testeket megkülönböztetünk. Szerves testek nevezete alatt azokat értjük, melyek táplálkozásuk és tenyészésekre szolgáló különnemű szilárd s folyékony részekkel bírnak, melyek élet műszereknek vagyis szerveknek neveztetnek, s egy közös célra, vagyis az élet fentartására összműküdnek. *) Kosmos I. 17.