Állami főreáliskola, Lőcse, 1874

­. A mértani rajzról általában­, és tekintettel a reáltanodákban tanított mértani­ rajz terjedelmére, felosztására és módszeres kezelésére, afiú­tudományok úgynevezett népszerűsítésére ható törekvésnek szinte megvan azon fejlődési törvénye, mely szerint a tudományos ismeretek közrehatásának mértékéhez alkal­mazkodva, a közmivelődés előhaladásával lépést tartva, és a közmiveltség színvo­nalának emelkedésével emelkedve, — előbb csak rámutasson az észtevékenység nagy meze­jére, — majd általános körvonalzatokban feltüntesse az egyes tudomány­ágak miségét, — később az azokhoz vezető utat megjelölje, — végül pedig a hozzájok juthatásban is előbbre segítsen. Erre nézve — minthogy egyfelől nálunk még elég olyféle jelenségek mutatkoz­nak, amelyek a mértani­ rajz tanítás kellő méltatására szélesebb körben ható tájékozott­ságot szinte kétesnek jelezik, — s másfelől egyhamar — különösen számosabb tanodai értesítőkben sem találhatni ez irányban a nagy­közönségre is számított tüzetes ismerte­téseket. — tehát legalább is nem lesz fölösleges dolog a fent érintett törekvés értelmében egyelőre kisebb erővel is megpróbálkozni. Feladatom tárgyalásánál tehát a mértani rajz által érdeklettek közül különösen olya­nokat kelletvén szem előtt tartani, akiknél leginkább előkerül a mértani rajz fontosságának azon ferde szélsőségekbeni felfogása, melyek szerint egyfelől az csupán csak afféle szükséges mesterség üzésnek, másfelől pedig holmi csodatermékek korán érlelő köze­gének tekintetik, — s ekként észszerű hatásának általános jelelentősége majd igen ke­vésre, majd pedig épen túl is becsültetik, — természetesen csak a kellő tájékozódás bizto­sabb irányzását czélozhatom, s erre nézve beérhetem a józan combinationak a szükséges adatok fonaláni tovább indításával; — mindazáltal ha nem is fogalkozhatom arra, hogy a jelen kísérletnek ahhoz való apparátusokkal szorosan tudományos értéket is szerez­zek, — még­is kívánnom kell, hogy azt a szakismerők itt-ott némi érdeklődéssel kí­sérhessék. Igen nehéz, sőt alig lehetséges egyes tudományi szakok concret jegyeinek oly össze­­tes tételbe foglalása, melyből azoknak körét és tartalmát is megjelölő szabatos értelme­zése előkerülhessen, — aminthogy ezt általában találóan jellemezte a nagyhírű Leibnitz- Nagy Frigyesnek a különbzéki iránylat mibenléte iránti kérdésére oly kép tartott feleleté­ben, miszerint a differentiális calculussal olyformán áll a dolog, mint a szabad­kőművesek mysteriumaival, hogy aki azokat ismerni akarja, előbb az avatottak közé kell fölvétetnie . Nem lesz azonban felesleges legalább oly értelmezést megkísérlenem, amelyből a továb­biakra kellő átmenetet czélszerűen elindíthassam, így a mértani rajz körébe bizonyos elvek, módok szerint, s alkalmas segédeszközökkel történő mindazon rajzbeli miveleteket és

Next