Állami főreáliskola, Lőcse, 1874
. A mértani rajzról általában, és tekintettel a reáltanodákban tanított mértani rajz terjedelmére, felosztására és módszeres kezelésére, afiútudományok úgynevezett népszerűsítésére ható törekvésnek szinte megvan azon fejlődési törvénye, mely szerint a tudományos ismeretek közrehatásának mértékéhez alkalmazkodva, a közmivelődés előhaladásával lépést tartva, és a közmiveltség színvonalának emelkedésével emelkedve, — előbb csak rámutasson az észtevékenység nagy mezejére, — majd általános körvonalzatokban feltüntesse az egyes tudományágak miségét, — később az azokhoz vezető utat megjelölje, — végül pedig a hozzájok juthatásban is előbbre segítsen. Erre nézve — minthogy egyfelől nálunk még elég olyféle jelenségek mutatkoznak, amelyek a mértani rajz tanítás kellő méltatására szélesebb körben ható tájékozottságot szinte kétesnek jelezik, — s másfelől egyhamar — különösen számosabb tanodai értesítőkben sem találhatni ez irányban a nagyközönségre is számított tüzetes ismertetéseket. — tehát legalább is nem lesz fölösleges dolog a fent érintett törekvés értelmében egyelőre kisebb erővel is megpróbálkozni. Feladatom tárgyalásánál tehát a mértani rajz által érdeklettek közül különösen olyanokat kelletvén szem előtt tartani, akiknél leginkább előkerül a mértani rajz fontosságának azon ferde szélsőségekbeni felfogása, melyek szerint egyfelől az csupán csak afféle szükséges mesterség üzésnek, másfelől pedig holmi csodatermékek korán érlelő közegének tekintetik, — s ekként észszerű hatásának általános jelelentősége majd igen kevésre, majd pedig épen túl is becsültetik, — természetesen csak a kellő tájékozódás biztosabb irányzását czélozhatom, s erre nézve beérhetem a józan combinationak a szükséges adatok fonaláni tovább indításával; — mindazáltal ha nem is fogalkozhatom arra, hogy a jelen kísérletnek ahhoz való apparátusokkal szorosan tudományos értéket is szerezzek, — mégis kívánnom kell, hogy azt a szakismerők itt-ott némi érdeklődéssel kísérhessék. Igen nehéz, sőt alig lehetséges egyes tudományi szakok concret jegyeinek oly összetes tételbe foglalása, melyből azoknak körét és tartalmát is megjelölő szabatos értelmezése előkerülhessen, — aminthogy ezt általában találóan jellemezte a nagyhírű Leibnitz- Nagy Frigyesnek a különbzéki iránylat mibenléte iránti kérdésére oly kép tartott feleletében, miszerint a differentiális calculussal olyformán áll a dolog, mint a szabadkőművesek mysteriumaival, hogy aki azokat ismerni akarja, előbb az avatottak közé kell fölvétetnie . Nem lesz azonban felesleges legalább oly értelmezést megkísérlenem, amelyből a továbbiakra kellő átmenetet czélszerűen elindíthassam, így a mértani rajz körébe bizonyos elvek, módok szerint, s alkalmas segédeszközökkel történő mindazon rajzbeli miveleteket és