Állami főgimnázium, Losonc, 1870
vallásnak vették igénybe. A reformatio által megingatott losonczi kath. egyház 1755-ben újból alakult, s királyi parancsra Pernyészi József személyében plébánost is nyert, 1775-ben pedig a rozsnyói püspökségbe kebeleztetett. Az ekként megújult egyház egykori temploma visszafoglalására is kísérletet tett, de miután ebben nem boldogult, únnak építéséhez kezdett, melyet 1783- ban végzett be. Iskoláiról csak 1784 óta tudni valamit, mely évben canonica visitatio tartatván Simrák György tanítóról létetik említés. Paplak és iskola 1792-ben épültek, melyekhez telket a Balassa és Zichy családok ajándékoztak. Elemi iskolájának, mely jelenben is fennáll, 1847-ben már 8 osztálya volt 110 tanulóval; ezek létszáma az idén 1942. A helv. hitvallásnak egyháza nyomban a reformatio után veszi kezdetét, s az első lelkészhivatal papjával Kóródi Mártonnal 1550 körül állíttatott fel, a mikor iskola is jött létre. Templomra lévén szükségök 1590-ben, midőn 3000 losonczi tért a helvét hitre, a katolikusokét foglalták el, s azt ma is birják. Nem sokkal ez után Losoncz fölgyujtatván s leégvén, a ref. templom és iskola is elpusztult, de 1609-ben ismét fölépült, a mikor az iskola újból alakult. A Bocskay hada által 1622-ben földult Losonczczal a ref. iskola is együtt szenvedett, de ezt is kiheverte, s 1666-ban, a mikor már gymnásium lehetett, igazgató tanára is volt. Hogy a losonczi ref. iskola annyi rész után sem enyészett el, ezt a nagy részben helvét hitt város mindig lelkes és művelt lakói pártfogásának köszönheti. Ez iskolában 1700 elején már bölcsészetet és hittant is adott elő 2 tanár, az alsóbb osztályokban pedig, ide értve az elemieket is, ugyanekkor 5 tanító működött. Az egyház régibb anyakönyvei elégvén, 1717-ben újakat kezdtek szerkeszteni. Az iskola könyvtára 1762-ben épült Kármán József igazgatása alatt, 1768-ban pedig az emeleten levő tantermek épültek. Az eként gyarapodó iskola 1770-ben Tolvaj Menyei Ferencz igazgatósága alatt egyike volt a legvirágzóbbaknak. Különös érdeméül jegyzi fel a történelem Losoncznak, hogy törvényes uralkodójához mindig hű volt, s ezért szép kiváltságait meg is tartotta minden időben. Ily ragaszkodást tanúsított 1793-ban is, a midőn a költséges franczia háború után adakozások történvén, a város 200, a ref. egyház 100, a lakosság 100 aranyat ajándékozott, mely összeget akkori ref. lelkész és superintendens Kármán József vitte fel. A város jogai, javai és szabadságának megmentői és fentartói egyébiránt a 17-dik és 18-dik század viszontagságai közt nagy részben azon számos és fényes ref. családok voltak, melyek állandóan Losonczon laktak. E családok közt a Bánffiak, Gyürkyek, lázigyártók, Szylassiak és Telekyek különösebben megemlitendők. El is kellett az egész város népének ismerni, mennyire öszszefüggött a ref. egyház virágzása e város boldogságával. Nem kevésbbé mozdították elő a ref. iskola jóllétét a már említett Kármán superintendens, valamint Losoncz jómódú és művelt iparosai. Az 1832-ik évben újabb lendületet nyert ez iskola, természettani tanszék állíttatván fel benne 1 tanárral; 1834-ben pedig, a midőn jogi tanszéket nyert, fölvirágzásának tetőpontját érte el. Jogtanárai, és pedig Sárváry Ferencz 2, Zsarnay Imre 6, Balog Antal 2 és Farkas Károly 4 éven át, kik közül idáig csak Zsarnay halt el, egész 1849-ig működtek. Ez években a felsőbb tudományokat 100—120 tanuló számára 4 tanár adta elő, míg az alsóbb osztályokat 130—150 tanulóval 4 tanító oktatta. Könyvtára 4100 darabból állt, s voltak más szép gyűjteményei is. Tápintézetei a Gyürky, Szilassy, Ambrus, Laszly, Szabó, Bodacz és Prónay nevet viselő alapítványok sok szegény ifjút részeltettek segélyben. Hires volt ez intézet egész országban. De e fölvirágzást a sors megirigyelte, s miután az 1848/9-iki szomorú események alkalmával leégetett Losoncz ref. lakosai, mindenek előtt magok rendbeszedésére lévén utalva, iskoláikra oly bőkezűleg nem áldozhattak, a híres lyceum gymnásiumra olvadt le. Ekkor pusztultak el könyv-és gyűjteménytárai is; az újabbak később szereztettek. E gymnásium 1850-től 1857-ig 8 osztályból állt, de akkor 4 osztályra apadt le, melyet a losonezi két protestáns hitfelekezet szóbeli szerződés útján közös erővel tartott fenn, úgy pedig, hogy két osztálya a helvét, ketteje az ágostai hitvallásnak tanépületében volt el-