Állami főgimnázium, Losonc, 1906
majd a reformáció, a maga korában a szemlélő előtt szintén kevésbbé látszott elhizáltnak, a nap embere akkor is inkább csak a gazdasági tülekedést, politikai háborúskodást, a rontó vakbuzgóságot látta belőle. Nagy Konstantin vad zsoldosa aligha bírt a maga kardcsapásának öntudatával, az ugyan nem álmodta meg a kereszt jelt, így a mai szocialista tömegek is még küzdelmük anyagi rendszerét se értik bár, de ki kételkednék benne, hogy a homályos, vad jelszavak mögött törvényszerű, céltudatosan rendezkedő anyagi, szellemi, sőt erkölcsi erők munkálnak. Kiváló öntudatú bírálók mutatják ki tüzetesen a nagy folyamat anyagi rendjét, de csak a magában egyoldalú materializmust, mi ugyan a törvényszerűség alapján az erkölcsi rendet is megláthatónak, jövőjüket is valószínűképen megsejthetőnek véljük. A történelem folyamán minden egyes társadalmi elrendezkedésnek megvolt a maga törvényszerűleg önképére alakult erkölcsi rendszere, sajátos erkölcsi érték-fogalmak, melyek a nevelés célpontjaiul szolgáltak. Ha a történelmen végigtekintünk, láthatjuk, hogy nincs, nem is lehet valamelyes erkölcsi rend, mely mozdíthatatlanul, örök időkre leszögezhető, örök-érvényű volna. Magát az isten-fogalmat is különböző időkben különbözőképen alkotta meg magának a fokozatosan fejlődő emberlélek, így a különböző fokozatokba átfejlődő társadalmak lelke is megfelelő fejlettebb erkölcsi rendszereket teremtett. Ezt belátva nincs jogunk elszörnyedő csodálkozással és gőggel lenézni a korábbi erkölcsi rendszereket, de viszont bizodalmat nyerhetünk, hogy a jövő társadalma a mainál fejlettebb erkölcsi rendszereket fog alkotni magának. A kizáró fajimádat öncélúsága szükségképen avatta erénnyé a más fajbelinek leölését, a magántulajdon korláttalansága a más erejének eltulajdonításat, így a társadalmi rend anyagi s szellemi elrendezkedése szükségképen fogja meghozni a mai oly visszásaknak vallott erkölcsök megnyugtató elrendezkedését. A történelem folyamából, nem is vázlatos végighaladásban, inkább csak pár tipikus képre mutatva, utaljunk az erkölcsi rendszerek e törvényszerű megfelelőségére, hogy a jövőnek már sokaktól megrajzolt és közismert társadalmi rendjéből — bár vázlatszerűleg — kikövetkeztethessük annak erkölcsrendszerét s annak nevelési értékfogalmait. A patriarchális társadalmi rend az első képlet, mely az őskori család képletéből kialakult. A patriarcha, mint az őskori családapa, letéteményese és tulajdonosa a nagy családként bolyongó törzs minden anyagi, szellemi s erkölcsi javainak. Ő védi a családot, ő küzd meg érte, az ő szava a törvény, őt magát az elődök, apja hagyománya határozza meg. (Minden társadalmi rendnek sajátos erkölcsi rendje van.) (A patriarchális társadalmi rend erkölcsisége.)