Ludas Matyi, 1970 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1970-05-28 / 22. szám
JUBILEUMUNK alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agitációs és propaganda osztálya levélben köszöntötte lapunk szerkesztő bizottságát, munkatársait, adminisztratív dolgozóit, nyomdászait és terjesztőit. A levélből hadd idézzünk néhány sort: „A feladat, amelyet a lap közéletünkben betölt, nem könnyű, de fontos, megtisztelő és a társadalom megbecsülését élvező hivatás. A lap tevékenysége összeforrott az elmúlt negyedszázad politikai harcaival, szocialista építőmunkájával. A lap — megőrizve és tovább gazdagítva a magyar szatíra hagyományait — a szatíra sajátos eszközével szolgálta céljainkat, mozgósított azok elérésére, következetesen bírálta a társadalmi törekvéseinket keresztező jelenségeket. Ezzel kiérdemelte olvasóinak szeretetét és tiszteletét.” Utalva az idézett levélrészlet utolsó szavaira, örömmel jelentjük, hogy laptársaink, olvasóink, barátaink üdvözlő sorai jelen lapunk zártakor még nagy számban érkeznek. Egyenkénti felsorolásukra természetesen nem vállalkozhatunk, de legközelebbi számunkban néhányat ismertetni fogunk közülük. A szerkesztőség VÁLASZLEVÉL — KÉRDŐJELEKKEL A válaszlevél a Budai Járási Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályától érkezett szerkesztőségünkbe. (A száma: 15 286.) Pontos szövege így hangzik: „Mayer Ferencné Törökbálint, Dózsa György u. 108. sz. alatti lakos «•Ludas Matyi« 1970. február 5-i »Gáz! Tűz! Víz!« címmel megjelent panaszára az alábbiakat közöljük: Törökbálint község éveken keresztül vízhiánnyal küzdött Több esetben végeztettek vízkutatást, azonban nem járt eredménnyel. 1969-ben és ez évben is különböző fúrásokat végeztek és komoly víznyerési lehetőséget sikerült feltárni, amely azt jelenti, hogy Törökbálint község lakosságát teljes mértékben ki tudja szolgálni ivóvízzel. A megoldás 1970. év végére, várható. Budapest, 1970. április 5. Olvashatatlan aláírás, osztályvezető főmérnök” Tetszenek figyelni a dátumokat? Február 5-i cikkünkre április 5-én kelt a válasz. Még meglepőbb azonban, hogy a birtokunkban levő boríték tanúsága szerint a válaszlevelet csak május 11-én adták postára. Szabad legyen tisztelettel megkérdeznünk: 1. Miért kellett teljes két hónap ahhoz Olvashatatlan Aláírás kortársnak, hogy ezt a választ megírja? 2. Hol kallódott a már megírt levél április 5-től május 11-ig? 3. Mi a véleménye az ilyen ügyintézésről a felettes hatóságnak, a Pest megyei Tanácsnak? Csorog az eresz” című cikkükkel kapcsolatban közöljük, hogy a VII., Landler Jenő u. 11. szám alatti épületben a szükséges esőcsatorna-javítást a VII'9-es házkezelőségünk elvégezte. Főv. VII. ker. Ingatlankezelő VállalatA martonvásári MÁV- dolgozók panaszát megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy panaszuk jogos. Az elmúlt évből visszamaradt szabadságnapok kiadására a szükséges intézkedést megtettük. Dr. Németh István osztályvezető Budapesti MÁV Igazgatóság A „Raboti buszgondok” címen megjelent panaszt megvizsgáltuk. Ennek eredményeként mind a 14. sz. székesfehérvári, mind a 19. sz. győri AKÖV intézkedett a Babotot érintő autóbuszjáratok pontos közlekedtetése ügyében Ezenkívül a 19-es AKÖV hétfőn és szerdán, a nagyobb utasforgalmi napokon, kisegítő járatokat is indít. Bokor Imre osztályvezető Autóközlekedési Tröszt Hajóval a Duna-kanyarba ' című kiadvánnyunkat már a Ludasban megjelent bírálat előtt visszavonattuk, mert észrevettük, hogy hemzseg a stiláris, tartalmi, helyesírási és nyomdai hibáktól. Ennek ellenére előfordult, hogy néhány példány forgalomban maradt. Azóta új kiadványt készíttettünk, amely rövidesen terjesztésre kerül. Pásztor Lászlóné dr. hivatalvezető Pest megyei Idegenforg. Hiv. A CÍMZETT VÁLASZOL ERKÉLY-JELENET 1966 augusztusában, kétévi tortúra után, a házunk tatarozása végre befejeződött. Megtörtént az átadás. Reméltük, jönnek a nyugodalmas és békés napok. Hogy mekkorát csalódtunk, csak azután tudtuk meg. Van egy erkélyünk, ami kisebb sérülésekkel kibírta a háborút, az ellenforradalmat, csak a tatarozást nem. 1967 márciusában az erkély „kijavított” korlátjai kidőltek. Bejelentésemre romtalanították, illetve szétverték. Azóta járom a véget nem érő utakat a Házkezelőségi Igazgatósághoz (XII., Királyhágó u. 1.), a Fővárosi Tanácshoz (V., Városház u. 9.), mindenhol mondanak, ígérnek valamit, de történni nem történt ez ideig semmi. Illetve történt. A két szobánk fala már 120 cm magasságig elvizesedett, ledobta a festést és dobja már a vakolatot is. Az erkélyajtót három éve nem nyithatom ki, mert aláíratták a „veszélytelenítésnél”, hogy kötelezem magam a csukva tartására. Szeretném tudni, mit tenne a XII. kerületi IKV az én helyemben? Kovács Lászlóné Bp. xn., Maros u. 30. I. 7. MI A MÉRVADÓ? Május 3-án Nyíregyházáról a Tokaj-expresszel utaztunk, több főiskolás és egyetemista társammal. Miután a kalauz kezelte a jegyünket, jött az ellenőr és megállapította, hogy a félárú menetjegyünk nem érvényes, mert a hazautazási igazolványunkból hiányzik az a pecsét, amely igazolja, hogy a második félévre beiratkoztunk. A személyi igazolványunkba hiába van beírva, hogy e. X. Y. főiskola hallgatói vagyunk, azzal szerinte nem lehet igazolni. Ha már a személyi igazolvány nem mérvadó, akkor tessék mondani, mi a hivatalos okmány? Balacsi János Dunaújváros. Dózsa Gy. u. 37. SZÓTÁR IS VAN ... Nem óhajtok versenyre kelni Tímár György barátommal, de nem is kellett annyi lapot gondosan elolvasnom, hogy fonák szövegezésű dologra akadjak. Elég volt, hogy két konzervdobozt vásároltak, amelyeken a ráragasztott kék címke azt hirdette, hogy „Töltött káposzta”. Megbíztam a magyar feliratban, s csak akkor néztem meg közelebbről a német importáru szövegét, amely „Gefürtelt Kohl’’-ról beszél. A német feliratnak volt igaza, mert kelkáposzta volt benne, lévén „Kohl” és „Kraut” nem ugyanaz. E kétféle szöveg körül többféle gyanú merül fel bennem. Vajon csak egyszerű nyelvtudatlanságról van-e szó, ez esetben miért nem használ szótárt, akinek az a dolga, hogy ezeket a ráragasztott címkéket magyarra fordítsa? De némi rosszhiszeműséggel fölmerül az a gyanú is, hogy a magyar fölirat nyomtatott szalagja nem is véletlenül került ezekre a dobozokra. A töltött káposzta nagyon kapós cikk. A magyar konzervipar kitűnő és népszerű készítménye. Elég baj, hogy nem készül belőle annyi, amellyel az itthoni igényeket kielégíthetik. Pedig a káposzta nagyon hálás növény. Még sohasem hallottam, hogy valamikor kevés termett volna belőle. De ha már így van és importra szorulunk, vajon csak „tévedett-e”, aki a kevésbé kelendő töltött kert káposztának hirdette? Így is el lehet sózni a kissé sótlan kelkonzervet. Akárhogy van is, nem illik a közönséget megtéveszteni. B. L. CSAK RÖVIDEN! A Rudas László utca 17. szám alatti boltban vásároltam május 17-én egy zacskó zsíros tejport. Meglepett, hogy bár a zacskóra rá volt nyomva, „Tejutalványra”, mégis utalvány nélkül adták. Otthon láttam meg, hogy nagyon apró betűvel bár, de az is oda volt írva: „Felhasználási határidő 1970. április 12.” Úgy gondolták talán, hogy ha csecsemőknek már nem is, felnőtteknek azért még jó lesz, egy hónappal a szavatossági idő lejárta után is? 1. Budapest Úgy látszik, nemcsak a májusi eső, de a májusi esernyő is aranyat ér! Napok óta hiába járom a boltokat, sehol sem tudok egy férfiesernyőt kapni! K. L. Budapest Több mint egy éve már, hogy kiléptem az Export Csomagoló és Játékkészítő Ktsz-ből. A részjegyem ellenértékét azóta sem fizették ki, pedig legalább nyolcszor sürgettem már! Kisfalvi Ferencné Bp. IV., Árpád u. 55. Május 6-án, délután 6 órakor, az Astoria bisztróban a panaszkönyvet kértem, az egyik elárusító udvariatlan magatartására vonatkozó észrevételem bejegyzése céljából. A pénztáros és az üzletvezető kérésem teljesítését megtagadta, mondván, hogy ez nem panaszkönyvbe való ügy. Nem kellene talán a vendégre bízni annak eldöntését, hogy mit jegyez be a panaszkönyvbe? Dr. Ungár Tibor Bp. VIII., Reviczky u. 4.