Ludas Matyi, 1979 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-04 / 1. szám

­ Én nem alázom meg őket borravalóval, én prémiumot osztok! EPIZÓDSZEREPLŐ Jó éjszakát kedves felnőttek! Re­mélem, ébren vagytok még!? Ma egy nagyon modern mesét mondok el nektek. Hallottatok talán már az Elismerés Rögzítő Rendszerről. Vagy még nem? Hát, akkor én el­mesélem ... Hol van, hol nincs, de az biz­tos, hogy nagyon sok helyen­­van Magyarországon valamilyen inté­zet, meg néhol valamilyen egyetem is. És az itt dolgozó nénik, bácsik közül sokan kutatómunkával fog­lalkoznak. Mondja nekik sokszor az intézetvezető, osztályvezető vagy a tanszékvezető bácsi (néni?), hogy kaptunk, gyermekeim egy szép nagy feladatot, esetleg egy külső meg­­bízatásos kutatómunkát, eredjetek ezért és csináljátok meg, mint a mesében, ahol az első beosztott el­ment vadászni a témára, a máso­dik meglőtte, a harmadik hazavit­te, a negyedik kisütötte, a főnök bácsi pedig mind felvette a pénzt. Na de, az Elismerés Rögzítő Rendszerről szóló mesében még más is történt. Pontosabban az, hogy az ÉGSZI (Építésgazdasági és Szervezési Intézet) fejlesztési osz­tályának öt diplomás mérnökét na­gyobb feladattal bízták meg, mint az Üveghegy körbejárása és a hét­fejű sárkány összes fejének levá­gása, így hőseink két évi megfeszített munkával konstruáltak egy gépet, amely a Munkaidő Nyilvántartó és Elszámoló Rendszer (MINYER) ne­vet kapta a keresztvíz alatt. Ez a csúszó munkaidő bevezetését segí­ti elő egy korszerű számítógépes megoldással. Felhasználja és elem­zi a Munkaidő Rögzítő Berendezés által szolgáltatott, a dolgozók ér­kezési és távozási időpontjait re­gisztráló információkat, s lehetősé­get biztosít az egy vagy több mű­szakban, csúszó munkaidőben dol­gozók munkaidő-elszámolására,­­el­lenőrzésére. S hogy milyen szép egy mai me­se, az abból látszik, hogy ez a kis kollektíva is elnyerte a méltó ju­talmát, mivel a­ Technika Házában kiállították a gépet. A kétszáz kilós gépet a vállukon cipelték oda a kiállításra. Az intézet viszont a vállalatok nagy érdeklődésére és a várható keresletre való tekintet­tel mindegyiküknek fizetett ponto­san ezer forintot a szolgálati sza­badalomért, s egy fillérrel sem ke­vesebbet. Csakhogy kedves felnőttek, ne­kem személy szerint nem tetszik így a mese vége! Mert ki nyert végül is­ a MI­­NYER-en? Nagyon úgy tűnik, hogy az ÉGSZI fejlesztési osztályának öt hőse nem nyert az intézeti Ki mi­ben kutató? vetélkedőjének MI­­NYER MA játékán. Talán azért, mivel mérnökeink­­ rosszul válasz­tották meg a gép nevét, hiszen a MINYER helyett KINYER-nek kel­lett volna keresztelniük. De, hogy mégis szép legyen a mese vége, tételezzük fel, hogy a Munkaidő Nyilvántartó és El­számoló Rendszer után kidolgozzák az Elismerés Rögzítő Rendszert, amely felhasználja a Dolgozók Ér­tékes Munkáját és Képességeit Rögzítő Berendezés által szolgálta­tott adatokat, s lehetővé teszi a kutatómunkában közreműködők megfelelő elismerését, miközben korszerű tapogatófejével kimutatja, hogy ki tesz zsebre pénzt érdem­telenül. Ennek a berendezésnek bizonyá­ra nem lenne olyan sikere a Tech­nika Házában egyes kutatóitézeti vagy egyetemi vezetők körében, és hőseink talán csak tíz egész fo­rintot kapnának érte fejenként, de hát ez van, mert ma még mindig tökéletesebb az elismerésben és az elszámolásban egy ember, mint a gép. Ezzel mesém véget ért, remélem jól szórakoztatok, aludjatok jól, és álmodjatok szépet kedves kutató­munkára beosztott felnőttek! Tormai László Elismerés rögzítő rendszer HÉTFŐN NOSZTALGIA - Ilyenkor milyen isteni csőrepedések vannak Pesten . . . Hallgassuk meg, hány baleset volt az utakon. 4

Next