Főgimnázium, Lugos, 1882
IV az egyén mellé !... Vájjon nem visszaesés-e a fejlődés e fokán, a humanismus e büszke századában, az ország legtekintélyesebb iskolai tanácsának kimondani, hogy a testi büntetés , a vessző és a bot az iskolában nélkülözhetlen fegyelmi eszköz? Ha e nyilatkozatot nem a főváros teszi, mely kulturális tekintetben is természetes vezetője az országnak, egyszerűen napirendre térnek fölötte ; de így, minthogy súlyt minden nyilatkozatnak maga a nyilatkozó tekintélye ad, megérdemli a szót. Látszik a fővárosi tanács intenziójából is, de az emberiség művelődésének története is bizonyítja, hogy a testi büntetés, ha volt is, mindig csak az utolsó fegyelmi eszköz volt; olyan esetekben alkalmazták, mikor már minden eszköz sikertelen maradt. A XVII. század realistái, az előbbi század barbarizmusának határán, szintén legfeljebb mint ultima ratiot találják megengedhetőnek a testi büntetést. Kati elmondja: „A gyermekek általában csak pajkosság és gonoszság miatt veressenek meg, nem pedig csekély szorgalmukért. Semmi esetre sem szabad azonban a tanítónak a büntetést végrehajtani“. Locke is azt tartja, hogy a testi büntetés lehetőleg ritkán alkalmaztassák és csakis gonoszság, ellenszegülés és ismételt hazugság ellen. Persze ezt az a Locke mondja, ki az igazságérzet és becsvágy kifejtését teszi a nevelés feladatának. Tehát végső esetben ! Mi van ezzel mondva? Nemde az, hogy máskülönbben nem alkalmas fenyítési eszköz s gondolkozva kell hozzányúlni? És még akkor is nagy kérdés: meg lessz-e a kivánt hatása? Várjon a gonoszság, ellenszegülés, ismételt hazugság eltűnik e bot siralmas hatása után? Meggyőzi-e a tanulót e verés arról, hogy azok nagy bűnök, amikért szenvedett? S váljon e meggyőződésből nem fogja-e többé azokat elkövetni vagy csak a bottól való félelemtől? Az ember természetére gondolva, könnyű a válasz. Nemcsak a humanizmus, de az emberi lélek ismerete adja meg. A testi szenvedéssel járó büntetés összes hatása csak érzéki, semminemű szellemi siker nem követi. Az állat, amiért megverték, attól máskor ösztön-