Állami főgimnázium, Lugos, 1911
Telts Gusztáv 1869. I. 4. — 1911. X. 5. Rövid félév alatt harmadszor sújtott le a halál testületünkre és talán utoljára legváratlanabbul, mert Telts Gusztáv, ki most az áldozat volt, még előző napon körünkben időzött, tréfálkozott és senki sem hitte, ő pedig legkevésbbé, hogy a következő napon már halálának szomorú híre járja be a várost . . . Onnan fentről, a Szepességből származott hozzánk, onnan a Tátra aljából hozta közénk idealizmusát, nemes ambicióját, mely élete célját a becsületes munka teljesítésében találja. A késmárki ev. líceumban mint diák szívta magába a régi tisztes tradíciókat, amelyek szerint a becsületes, egyenes jellem mindenütt tisztelőkre és barátokra talál. Idealista volt, hiszen másképen nem választotta volna ezt a tövises pályát; a természetet imádta, azért nem volt benne hiúság, hanem kedves modorával mindenkit lebilincselt. Sok barátot szerzett itt új honában, még több tisztelőt, tanítványai pedig a jóságos nevelőt tisztelték és szerették benne. A tanár igazi mintaképe volt. Csupa kötelességérzés és erre igyekezett a tanuló ifjúságot is rászoktatni. Ebből fakadt jótékony szigora is. Tizennyolc évig működött a tanári pályán és néhány hónap kivételével állandóan a lugosi állami főgimnáziumban. Nem szerzett nagy nevet, de az ifjúság iránt mindenkor táplált szeretetével és a sok nemes oktatásért neve tanítványai szívében él.