Szinnyei József - Zsirai Miklós (szerk.): MAGYAROSAN - NYELVMŰVELŐ FOLYÓIRAT 3. évfolyam (1934)
3. kötet / 1-2. szám - Csengery János: Hazafiság Marokkóban és itthon
2 Kár, vár, sár három hasonló szó; a tárgyesetük azonban, kárt, várat, sarat, már különböző. Mi azt mondjuk Pesten, Bécsben, Győrött lakom; Pestre, Bécsbe, Győrre megyek. Igeragozásunk primitív és pontatlan: a jövő, a folyamatos, félmúlt [!], régmúlt, múltban jövő, szenvedő, gerundiumi L!] stb. időket L!!! csak segédigékkel, szokatlan alakokkal, körülírással fejezhetjük ki; a praepositiókat milyenek is vannak nyelvünkben!] hol eléje, hol utána csapjuk a szókhoz [talán szóknak ?]; a nemet, a többes számot rosszul fejezzük ki; változó, hangutánzó [?] ragokkal megterhelt hosszú szavaink megbénítják a szöveg mozgékonyságát és a gondolatnak átható erejét. Nyelvünknek ez a sok fogyatékossága nagyobb csapás, mint volt a mohácsi vész. Kováspuska, mellyel gázbombák ellen kellene védekeznünk. Amely nyelv könnyű, pontos és gördülékeny, az átragad az idegenekre; annak a nemzete automatikusan expansív lesz. Tényleg a nyelve élteti a nemzetet. A kevert lakosságú vidékeken élő magyar birtokosok megtanulták és a végén felvették a cselédeik nyelvét; eltótosodtak, eloláhosodtak, mert ezek a nyelvek jobban ragadtak. [Istenem! de nehéz leírnom mindezt!] Lukács-Lucaciu, Papp-Pop, Mány-Maniu, Vajda-Vojvoda magyar nemesi családok sarjai; ők, mint a janicsárok, véreik ellen fordultak. A mi nyelvünk azonban elmaradt a kultúrnyelvek iramában". [Tehát rajta: tótosodjunk, oláhosodjunk el mi is!!] Miután a nyugati nemzetek észszerű, nyelvtisztító és nyelvtökéletesítő mozgalmait magasztalva emlegette, így folytatja: „A mi nyelvünk nem tart eléggé lépést az élet fejlődő igényeivel. Ahelyett, hogy a saját gyökérkincsünkből helyesen és pontos értelemmel képeznék a szükséges új kifejezéseket, átveszünk rút idegen szókat, mint: zónázik, bedumál, bezupál, écesz, link, bekonferál, stoppol, strandol, bridget, felkurbliz, gseftel, kosztol, spekulál, masszál, hazardoz — a végzetes hibákat, a primitív hi-