Szinnyei Ferenc - Putnoky Imre (szerk.): MAGYAROSAN - NYELVMŰVELŐ FOLYÓIRAT 12. évfolyam (1943)
12. kötet / 1. füzet - Nagyobb cikkek - Biró Izabella: Összetétel vagy egybeírás?
NAGYOBB CIKKEK kodlik az egybeíró divathoz; hát akkor miért talál bennem hibát, mikor én az egybeírások ellen szót emelek? Azért, mert W. F. nem is az egybeírások hibáztatása ellen szól, hanem a hibáztatás megokolása ellen. Szerinte az én megokolásom a földre száll esetében „csak állítás, de nem bizonyítéka a súlyos vádnak" (t. i. hogy a landen német szó hatására írta egybe az író). A némettel való egyéb egybevetéseim ellen nem tett kifogást. Ezzel kapcsolatban fölmerülhet az a kérdés, hogy milyen bizonyító ereje van annak, ha némely nyelvi (vagy helyesírási) jelenséget a feltételezett mintájával egybevetünk. Egyeseket nem győz meg. A nyelvészetben volt rá példa elég, hogy bizonyos egybevetések nem is voltak helytállók, különösen a régi nyelvre nézve. A mai nyelv jelenségeire nézve legegyszerűbb bizonyítás az volna, ha minden előforduló esetben kérdést intéznénk azokhoz, akik valamit így vagy amúgy mondanak vagy írnak, hogy hát miért is teszik voltaképen. S akkor kiderülne csakugyan, hogy az illetők nyelvérzéke milyen. Akárhányszor megkérdeztem a tanulókat, sőt felnőtteket is, hogy miért írják egybe ezt vagy azt, a felelet következetesen mindig ez volt: azért, mert én ezt egy szónak érzem. Tehát az érzésük után mennek. Azért mondtam és mondom, hogy a nyelvérzékükben van a baj. S ezért hiszem azt, hogy a helyesírási kérdések nem tizedrangú kérdések, hanem igenis az írás módja világot vet az író nyelvérzékére. (Egyes esetekben W. F. is elismer valami ilyesfélét, pl. asemmisség' szónál.) Lássuk, mit mond Gombocz Zoltán, ez a rendkívül finom nyelvérzékkel megáldott, európai hírű tudósunk? „...a mondattani viszony és az összetétel között még számtalan átmeneti fokozat lehetséges, s a különbséget nem lehet egy általános érvényű meghatározásba foglalni. Az összetételt a mondattani viszonytól nem különbözteti meg sem az, hogy egy hangsúlya van* sem az, hogy beszéd közben egybeejtjük tagjait *... A különbséget nem is itt, hanem a jelentés terén kell keresnünk. A mondattani viszony akkor válik összetétellé, ha az egész a részekkel szemben, amelyekből alakult, valami módon elszigetelődik ... Vagy az egész megy keresztül ilyen jelentésváltozáson, hogy a részek nem követhetik, vagy viszont a részek jelentése változik meg olyan irányban, hogy az összetétel jelentésváltozása vele lépést tartani nem képes. Elszigetelődés oka lehet az is, hogy az egyszerű szó kivész a használatból s csak az összetételben marad fenn, vagy az összetétel módja vész ki, s csak néhány kivételes esetben marad meg. Elszigetelődés történik végre akkor is, ha az összetétel olyan hangváltozáson megy át, mely az etimológiai kapcsolat érzését megszünteti. Az effajta * Én húztam alá.