Deseő Lajos: Erdélyi ezredek a világháborúban (Budapest, 1941)

II. RÉSZ

romízben az orosz harctereken küz­dött. Rohatin és Cattaró mellett har­colt. Résztvett Lovcsen ostromában. Egyszer betegen kórházban feküdt. Az összeomláskor szerelt le. Kitün­tetései: Br. S. L., Kor. aék., Kcsk. és Heé. Pollák Emil dr. t. főorvos, orvos (Nagyszalonta). *1885, Nagyvárad. 1914-ben vonult be Zágrábba. A 37. gy. ezr. kötelékében a harctérre ment és a hadosztály segélyhelyen működött 1917 végéig. Ezután a 15. számú kórházvonatnak lett a par­noka a háború végéig. 1918 végén szerelt le. Kitüntetései: Vörösker., díszjelvény a hadiékítménnyel, Kor. aék., Ez és Br. S. L. Pollatsek Pál dr. t. e. ü. hadnagy, orvos (Nagyvárad). *1895, Nagyvá­rad.l915-ben vonult be Nagyváradon a 4. h. gy. e.-hez. 1915 júliusában az olasz frontra ment. Isonzó és Görz mellett harcolt. 1915 decemberében tífusszal kórházba vitték. Felépülé-. se után 1917 március 14-én a román harctérre vezényelték (Ojtózi szo­ros). 1917 decemberében betegen Brassóban, majd Budapesten kórház­ban feküdt. 1918-ban tanulmányi szabadságot kapott. Itt érte a for­radalom kitörése. 1918 novemberé­ben szerelt le Nagyváradon. Kitün­tetései: 02, OB , Kcsk. Pop István dr. t. ezredorvos, or­vos (Szamosújvár). *1886, Ákos. 1914 aug. 1-én vonult be Nagykárolyba' a 12. h. gy. e.-hez. 1914 aug. 14-től a 12. és az 1. h. gy. ezredek, majd a 142. komb. ezr. kötelékében az orosz, olasz és a román harctereken mint ezredorvos működött. 1918 december 8-án szerelt le. Popity János dr. tart. főhadnagy, ügyvéd (Nagyvárad). #1880, Nagy­szentmiklós. 1914 aug. 20-án a 29. népf. zlj-hoz vonult be. A szerbiai fronton a Maekensen-badműveletek­ben Kupinovonál harcolt. Innen az olasz frontra került, ahol a San Martino—San Michele szakaszon küzdött. Két Isonzó-csatában vett részt. A második éjjeli szuronyro­ham alkalmával megsebesült (comb­lövés). 1916-ban a kelenföldi 29. pót­zászlóaljtól a 11. h. lovashadoszt.­hoz vezényelték, az oda beosztott gyalogszázad parancsnokául. A Kir­libaba— Dorna-Vatra közötti sza­kaszon harcolt az összeomlásig. Le­génységével hazajövet, a románok teljesen kifosztották őket. 1918 nov. 12-én szerelt le. Popper István t. zászlós, keres­kedő (Nagyvárad). *1898, Nagyvá­rad. 1916 május 29-én vonult be Lú­goson a 20. h. tüzérezredhez. 1918 január 21-én a pótüteggel az olasz harctérre ment. Itt a 120. b. táb. tü­zérezred kötelékében résztvett a piavei offenzívában. Számos ütkö­zetben tüntette ki magát. Az össze­omlás után szerelt le. Kitüntetései: OB , Kcsk. Pognár Kálmán dr., királydarvasi, t. hadnagy, ügyvéd (Élesd). *1898, Élesd. 1916-ban vonult be a nagy­váradi 4. h. gy. e.-hez. 1917 máj. 5-én a 29. menetzlj-jal az olasz harctérre került. Résztvett az isonzói csatá­ban. 1918 nov. 20-án szerelt le Nagy­váradon. Kitüntetései: Br. vé., Kcsk. Pőhl Alfréd t. főhadnagy, ny. gaz­datiszt (Nagykároly). *1878, Ürmény. 1914 aug.-ban vonult be Kassán az élelmezési osztaghoz. Később a fronton hasonló beosztásban műkö­dött. A háború és a forradalmak idegileg teljesen kimerítették. Sú­lyos betegen hozták haza Kaminec­Podolszkyból. Preisz Dénes t. hadnagy, keres­kedő (Nagyszalonta). *1892, Nagy­szalonta. 1915 okt.től 1918 aug.-ig ál­landóan a 37. gy. ezr. kötelékében harctéri szolgálatot teljesített. — Résztvett a Monte Grappa-i nagy harcokban. 1918 nov. szerelt le. — Kitüntetései: Bronz S. L., Vi, Kcsk. Princzinger Antal t. hadnagy, gyógyszertártulajdonos (Nagyká­roly). *1899, Mezőfény. 1917 márc.­ban vonult be az 5. gy. e.-hez. A 36. menettel az olasz harctérre került. Később a 39. kombinált ezred köte­lékében harcolt. Résztvett a piavei csatákban. 1918 szept. 29-én Montel­lónál megsebesült. A nemzeti had­seregben tovább szolgált. A szol­noki katonai kórház gyógyszerésze volt. 1922 jan.-ban szerelt le. Kitün­tetései: OB , Kcsk., Seb. é. Puhala Béla t. távírótiszt, nyug­díjas postatiszt (Kolozsvár). *1878, Budapest. 1914-ben a mozgósításkor vonult be Kolozsvárt a távíróosz­taghoz. A háború alatt az orosz és a szerb frontokon küzdött. A forra­dalom kitörése után szerelt le Ko­lozsvárt. Kitüntetései: Aék. a vit. érem szalagján és a Kcsk. Rácz Ernő t. hadnagy, kereskedő (Nagyvárad). *1890, Bihardiószeg. Tényleges katonai szolgálatát 1911­ben kezdte meg a 6. közös e.-nél. A háború kitörése után az első menet­tel az orosz, majd innen az olasz frontra került. 1915 dec. 2.0-án súlyo­san megbetegedett. Felgyógyulása után újra az olasz harctérre került. Majd Dél-Tirolba helyezték át, ahol ismét beteg lett. A forradalom a debreceni hadikórházban érte. — Leszerelt 1918 decemberben. Rácz Lajos t. hadnagy, könyvker. (Szatmárnémeti). *1892, Szatmárné­meti. 1915-ben vonult be a 12. h. gy. e.-hez. 1916 jan. 5-én az orosz harc­térre ment. A Brussilow-féle offen­zívában harcolt. 1917 márc.-ban az olasz frontra vezényelték. A Piave mellett küzdött a háború végéig. Kétszer sebesült. Kitüntetései: 02, Kcsk., Seb. é., Heé. Rácz Rezső dr. tart. gyógyszerész­főhadnagy, gyógyszertár-tulajdonos (Nagyvárad). *1884, Kaposvár. 1914 július 28-án vonult be Szarajevóba. 1915-től Toronyában, Zeniczában és Bugajnóban teljesített szolgálatot. 1918-ban a nagyváradi helyőrség kórházába vezényelték, ahol a gyógyszertár vezetője lett. 1919 dec. 6-án szerelt le. Kitüntetései: Hábo­rús e. é. a vit. é. szalagján, II. oszt. Vörösker., A katonai parancsnok­ság dicsérő oklevele. Rády István ivánkafalvi, hadap­ródőrmester, földbirtokos (Szatmár­udvari). *1900, Debrecen. 1918-ban vonult be a 22. h. gy. e.-hez. A tisz­tiiskola elvégzése után a székely hadosztályba* került. Szinérváralja, Mátészalka és Demecser mellett harcolt a románok ellen. Később Szegeden szolgált a nemzeti hadse­regben. 1921-ben szerelt le. Radnai Zoltán dr. t. hadnagy, tör vényszéki tanácsjegyző (Kolozsvár). #1889, Ungvár. 1915 végén vonult be Nagyváradon a 4. h. gy. e.-hez. 1916 júliusában az olasz harctérre vezé­nyelték. Itt megsebesült. Felgyó­gyulása után 1916 decemberében az orosz frontra ment. Wolhyniában harcolt. 1917 júliusban újra az olasz frontra került. A piavei harcokban küzdött. Szolgált a székely hadosz­tályban. Csúcsa mellett ütköztek meg a románokkal. A forradalom alatt a nagyváradi polgárőrség pa­rancsnoka volt. A román megszál­lás előtt szerelt le. Radó István t. főhadnagy, mérnök és gyártulajdonos (Nagyvárad). #1890. Tényleges katonai szolgálatra 1913-ban vonult be Bécsben az 1. tá­bori tüzérezredhez. Itt érte a világ­háború kitörése. A tábori ezreddel az orosz frontra ment. Lemberg, Grodek, San, Visztula és Zlota-Lypa mellett harcolt. Résztvett a Brussi­low-féle offenzíva kivédésében. Lég­nyomást és gázmérgezést szenve­dett. Felgyógyulása után az olasz hadszíntérre vezényelték. A 10. ison­zói csatában tüntette ki magát. Az összeomlás után szerelt le. Kitünte­tései: Ez. S. L. kétszer, Br. S. L., CP és Kcsk. 38

Next

/
Thumbnails
Contents