Deseő Lajos: Erdélyi ezredek a világháborúban (Budapest, 1941)

II. RÉSZ

már­g.). 1915 ápr. 20-án vonult be a rimaszombati 5. gy. e.-hez. A 18. me­netszázaddal az orosz harctérre ke­rült. Itt részt vett a Brussilov-offen­zívában. Jarlovic, Bucac, Jeziczany, Bertnik, Halics nagy ütközeteiben harcolt. 1916 aug. 31-én a halicsi hídfőnél fogságba esett. Fogságból 1918 jún. 26-án szabadult. Kitünte­tései: Ol.­­­. Kcsk. Schlagetter Nándor dr. t. hadnagy­orvos, igazgató-főorvos (Szatmárné­meti.) *1892, Bácskula. 1914-ben vo­nult be a 12.h. gy. e.-hez Kiképzése után 1914 aug.-ban a 9. menetsz.-dal az orosz harctérre ment. Súlyos fertőzéssel kórházba került. Felgyó­gyulása után a szatmári tart. kór­házban teljesített szolgálatot, 1917 jún.-tól Sztaniszlauban, 1917 szept.­től Csernowicban a táb. kórházak­ban működött. Ett érte a forrada­lom kitörése. Kitüntetései: Kor.­aék. a vit. é. szal., Vöröskereszt ha­diékítménnyel, Kesk., Heé. Schlett Géza 1. százados, gyógy­szerész (Szatmárnémeti). *1892, Ve­respatak. 1914 augusztusban vonult be Nagyszebenben a 22. kórház­hoz. Itt kapott kiképzést. 1915 febr. 2-tól a 205. járványbetegszállító vo­naton mint gyógyszerész teljesített szolgálatot. Az összeomlásig az orosz, szerb és az olasz frontokon működött, 1918 november 11-én Bu­dapestre került, közben a vonat biz­tosítóknál szolgált. 1919 végéig a nemzeti hadseregben mint gyógy­szerész-százados teljesített szolgála­tot. Kitüntetései: Az. ék. a vit. érem szalagján, Kisk., Heé. Schneider Lajos e. e. főhadnagy, ny. főtisztviselő (Nagyvárad). *1893, Segesvár. 1914 novemberében vonult be a 2. k. gy. e.-hez. A tisztiiskolát 1915 áprilisában Bruck-Királyhidán végezte el. 1915 júliustól az orosz és az olasz harctereken küzdött. Bara­novicze, Gorodiscze és az Isonzó mel­lett harcolt. Fején és karján lövés­től megsebesült. 1918 decembertől a székely hadosztály kötelékében Tas­nád mellett harcolt a románok el­len. 3 hónapig román fogságban volt. 1919 végén szerelt le. Kitünte­tései: 02, Kcsk., Seb. é. és Heé. Schőn Árpád ny. ezredes (Dés). *1862, Técső. 1881-ben végezte el a hadapródiskolát. Utána mint csa­pattiszt a 62., 82., 65. közös és a 21. h. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. 1913-ba­n mint alezredes, ezredpa­rancsnok lett a 22. gy. e.-nél. 1914 december 1-én nyugalomba vonult. 1915-ben a kenyérmezői fogolytábor, majd a hajmáskéri fogolytábor h. parancsnoka lett. Később az Ostffy­asszonyfai fogolytáborban mint pa­rancsnok működött. Itt érte az ösz­szeomlás. Kitüntetései: Ferenc Jó­zsef-rend tiszti keresztje, Br. S. L., boszniai hadiérem, 35 éves szolg. ker., az 50 és 60 éves jub. érmek. Schőn Ernő t. hadnagy, mérnök (Nagyvárad). *1897, Bihardiószeg. 1915 október 15-én vonult be a 101. közös gy. e.-hez. A tisztiiskola el­végzése után 1916 augusztus 18-án a 22. menetzászlóaljjal az orosz frontra került. A Tatárszorosban küzdött az oroszok ellen. 1918 szep­temberben az olasz frontra vezé­nyelték, összesen 26 hónapos front­szolgálata van. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: OB, Resk. Schreyer Márton t. zászlós, cég­vezető (Nagyvárad). *18%, Nagybá­ród. 1915 május 15-én vonult be Óbe­csén a 37. gy. e.-hez. 1915 decembe­rében a 18. menetzászlóaljjal az orosz frontra került. Wolhyniában küz­dött. Részt vett a Brusilow-féle of­fenzívában. Később az olasz frontra vezényelték. Görz mellett és a Tol­meini hídfőnél harcolt. 1916 decem­ber 10-én Görznél kézigránáttól fej-és lábsérülést kapott. Félszemét el­vesztette. 1919 április 12-én mint 40 százalékos hadirokkant szerelt le. A Kisk. és a Seb. é. tulajdonosa. Schuch Károly nyug. alezredes (Nagyvárad). *1867, Klosterneuburg. A bécsi hadapródiskolát 1890-ben vé­gezte el. Ezután a 37. h. gy. e.­nél teljesített szolgálatot 1900 ápri­lisig, 1901 április 15-től a 4. h. gy. e.­nél. 1913 április 1-én nyugdíjállo­mányban volt, a mozgósításkor be­vonult tényleges szolgálatra. 1914— 1918-ig a 4. h. gy. e. kötelékében Szerbiában front mögötti szolgálatot teljesített. 1918 október 18-án sze­relt le. Schul Vilmos t. főhadnagy, gyár­igazgató (Kolozsvár). *1888, Brassó. Mint e. é. önk. 1909-ben vonult be Kolozsvárott az 50. közös gy. e.-hez. A világháború kitörése után a moz­gósításkor újra bevonult. 1914 júl. 28-tól az orosz és az olasz harctere­ken küzdött. Kirsibaba és Asiagó mellett harcolt. 1914 november 1-én szerelt le. A Kisk. tulajdonosa. Schul György e. é. önk. tizedes, gyáros (Kolozsvár). *1893, Brassó. 1914-ben a mozgósításkor vonult be Brasóba a 2. közös gy. e.-hez. 1914 július 28-án a tábori ezreddel az orosz frontra ment. Itt Lemberg és Stanislau mellett harcolt az oroszok ellen. 1914 szeptember 12-én fogság­ba esett. 1920 augusztus 20-án jött haza. A Kcsk. és a Heé. tulajdo­nosa. Schulcz Imre t. hadnagy, arany­műves mester (Budapest). *1897, Bu­dapest. 1915 október 15-én vonult be Budapesten a 38. k. gy. e.-hez. 1916 júniusától a 62. k. gy. e. kötelékében az orosz és az olasz harctereken küz­dött (Baranovicze, Hermada). Részt­vett a 10. és a 11. isonzói csatákban. 1918 november 12-én szerelt le. Ki­tüntetései: Ob és Kcsk. Schüller Endre t. főhadnagy, ma­gántisztviselő (Kolozsvár). *1893, Kolozsvár. 1914 október 26-án vonult be Kolozsvárott a 35. táb. tüzérez­redhez. 1916 februárban az orosz harctérre ment, ahol részt vett a Brussilov-féle offenzívában. 1916 júliusában légnyomást kapott. Fel­gyógyulása után a hajmáskéri főis­kolába, majd az olasz harctérre ke­rült. A Piave mellett és a Mte Tom­bánál küzdött. 1918 februártól a Szilisi hágón és az Ortler környé­kén harcolt. 1918 november és de­cemberében a kolozsvári önkéntes tisztizáj­nál teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Ob és Kcsk. f Schuszter Emil ifj. t. hadnagy, VIII. o. girm. tanuló (Kolozsvár). *1897, Kolozsvár. 1915 október 15-én vonult be Prágában az 51. gy. e.-hez. 1915 decemberében az orosz frontra vezényelték. A Baranovice melletti harcokban küzdött. 1917 június 2-án az olasz harctérre ment, ahol 1917 június 4-én hősi halált halt. Kitün­tetései: III. k. Kék., 02, Kcsk., u. o. Német vasker. Schwanner Rudolf t. hadnagy, ta­nító (Szinérváralja). *1884, Szilágy­kövesd. Tényleges katonai szolgá­latra mint póttartalékos 1907-ben vo­nult be Ungvárra az 5. közös gya­logezredhez. Két hónapig szolgált. A világháború kitörése után a mozgó­sításkor újra bevonult. 1914 augusz­tustól két ízben az orosz és egyszer az olasz harctereken küzdött. Köz­ben Szatmárnémetiben elvégezte a tisztiiskolát. Kétszer betegen kór­házban feküdt. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: 02, OB, Kcsk. és Heé. Schwartz Géza t. hadnagy, mér­nök (Nagyvárad). *1882, Nagyvárad. 1915-ben vonult be a nagyváradi 4. h. gy. e.-hez. 1916-ban az olasz, majd az orosz fronton küzdött. 1917-ben újra az olasz frontra vezényelték. Résztvett az isonzói csatákban. — A Mte. Tomba-i harcokban tüntette ki magát. Háromszor sebesült. Lesze­relt 1919-ben. Kitüntetései: III. k. Kék., Br. S. L., OL, 02, OB, Kcsk., Seb. é., Heé. Schwartz Henrik t. zászlós (Ko­lozsvár). *1897, Gyertgyótölgyes. —

Next