Menekülés a szibériai fogságból Japánon és Anglián keresztül

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. Amidőn 1916. pünkösd napján félévi kalandos hányat­tatás után hazavergődtem a szibériai fogságból — hol több mint egy évig sínylődtem — azon gondolattal fogtam e munka megírásához, hogy mindazt, amit a fogságban és abból való szökésem alatt láttam, átéltem, avagy szava­hihető egyénektől hallottam, csak saját magam, a legközeleb­bi hozzámtartozók és barátaim számára papírra vetem. Nem volt még akkor szándékomban, hogy a nagyközönség elé vigyem munkámat és azért nem is igyekeztem annak regény­szerű érdekességet adni, avagy azt a képzelet szüleményei­vel ékesíteni. Megtörtént eseményeket híven írtam le, úgy, amint azok az adott pillanatban gondolat- és érzelemvilá­gomban tükröződtek. Amint előrehaladtam a munka megírásában, az érdek­lődés nőtt iránta. Most, midőn két év elteltével a befejezés­hez jutottam, elfogulatlan kritika ítéletének vetettem alá és az érdemesnek tartotta, hogy munkámat a nagyközönség elé bocsássam. A leírás első része, mely az 1915. évi szibériai fogoly­életet tárgyalja, több vonatkozásban már vesztett idő­szerűségéből , hiszen a vadul rohanó események azóta túlhaladták az ott leírt életviszonyokat. Bízom azonban abban, hogy az olvasóközönség meg fogja benne találni azt a történeti érdekességet, mely az effajta leírásnak az idők múlásával is értéket kölcsönöz. Ami pedig a mű máso-

Next