MHS Vezetők Lapja, 1966 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

feljegyzéseik szerint, nagyon sokan reménytelenül tekintettek a leomlott házak, az üszkös romok és a hulladékhegyek elhagyott, hirtelen csöndessé­ vált tájaira. Amint előbb Pest, majd Buda szabaddá lett, lassan felengedett a reménytelenség — bízni, ki­­rni kezdtek az emberek.­­ TISZA KÁLMÁN TÉR egyik házára felszögezték a kartontáblát: Magyar Kommunista Párt. A párt, amely az ország felszabadult részein már az új­jáépítés, az országépítés élére állt, s amely a debreceni nemzetgyűlés színe előtt is meghirdette programját, amely szerint „Lesz magyar újjászületés!” — a Horthy­­terror negyedszázada után először jelentkezett szabadon Budapesten. Építésre, a romok eltakarítására, az ország előtt álló nagy feladatok megoldá­sára hívott a párt. Néhány nappal Cepel felszabadulása után már jelentik: „A Vörös Hadsereg bevonulása után a Weiss Manfréd-gyár munkásai azonnal üzemi bizottságot alakítottak ... első feladatul a gyár megindítását tűzték ki... Ma már több mint 5000 ember dolgozik...” Budán még dúl a harc, amikor a MÁVAG- ban már 2500 munkás fogott szerszámot, s a legtöbb budapesti üzemben, a rom­­eltakarítás munkájával egyidőben megkezdődik a termelőmunka is. Huszonegy esztendeje ... Rita A GELLÉRTHEGY­ MAGASÁBÓL, a Szabadsághegyről vagy a János­­hegyi kilátóból esténként csodálatos, fénylő ékszerként csillognak a nagy­város, Budapest fényei. Huszonegy esztendeje kezdett élni, lélegzeni ez a város, huszonegy esztendeje lett szabaddá. A fényt, amely ma gyémántként ragyog, a Budapestért hősi halált haltak áldozata segített kigyújtani. Emlékük a hálán és hűségen túl, az alkotómunka mindennapos tetteiben ma is él. Hálás katonalevelek Az MHS nagykállói alapszervezete alig pár hete búcsúztatta a bevonuló sorköteleseket, máris jönnek az elis­merő levelek, nyilatkozatok. A bevonulás előtt egy nappal a járási Művelődési Házban rendezte meg az MHS az ünnepélyes búcsúztatót, ame­lyen a szülők is részt vettek. Az MHS járási elnöke megköszönte a lelkiisme­retesen dolgozó fiatalok munkáját, majd megjutalmazta a legkiválóbb aktívá­kat. Külön kiemelte az alapszervezet bi­zalmijának, Timándi Györgynek oda­adó, lelkes tevékenységét. A fiatalok leveleiből kettőt közlünk az alábbiakban: »» 1 .›« Csak köszönettel fordulhatok Önök­höz mindazért, amit a polgári életben értem és a többi bevonuló fiatalért tettek. Például azt is köszönhetem, hogy egyéves iskolán olyan szakmát szerzek, amelyet a polgári életben is használha­tok. Emellett lehetőségem van a motor-, a teher- és a személygépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzésére is. Kitűnőek a sportolási, a művelődési és a szórako­zási lehetőségeink is. Képzelhető, hogy kissé könnyebb lesz a helyzetünk, mint azoknak, akik nem vettek részt az MHL-nél előképzésben. Min­dezekből az a tanulság, hogy ezeket a lehetősége­ket csak azok a fiatalok érhetik el, akik az MHL-előképzéseken becsületesen és lelkiismeretesen részt vesznek. TIMÁNDI GYÖRGY honvéd »» 2 «« Először is kívánok erőt és egészséget. Tudatom, hogy a néphadsereg harcosai közé kerültem. Túljutottam az újonc­kiképzésen és kellőképpen elsajátítot­tam az alapismereteket. Azt kívánom minden otthoni társamnak, hogy a fegy­verfogást jól tanulják meg, mert ennek nagy hasznát veszik. A legutóbbi lövé­szeten megismerkedtem a karabéllyal és bár én a kispuskához voltam szokva, mégis kiváló eredményt értem el Tes­sék megírni, hogyan működik a lövész­csapat, jól ténykednek-e a fiam­ok? ILLÉS 3

Next