MHSZ Vezetők Lapja, 1970 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

tának ébrentartását. S ami a legdicsé­retesebb: újra és újra tovább szeretné­nek lépni. Meg akarják rendezni a hon­védség, a határőrség és a község KISZ- szervezeti titkárainak, valamint a helyi MHSZ- és klubtitkárok részvételével együttműködési programrögzítő ta­nácskozásukat, az új év színvonalasabb munkavégzésének egyik biztosítékát. Helyes a Mecseki Ércbányász Válla­lat MHSZ-szervezetének gyakorlata is, ahol minden klubtanácsba beépült az üzemi KISZ-szervezet aktív képvise­lője. Ugyancsak jó gondolat (Boly) az, hogy a középiskolára épülő lövészklub klubtanácsában tevékeny részt vállal az iskola KISZ-tanácsadó tanára. A biztató jelenségek sora mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy számos helyen — helytelen szem­léletből következően — a két szervezet kapcsolatát pusztán úgy képzelik el, hogy szövetségünk előtt megoldandó feladatok állnak és ehhez az „együtt­működés” jegyében a KISZ-nek segít­séget kell nyújtania. Sajátos feladatok sora áll az ifjú kommunisták előtt is és az együttműködés kölcsönös segítsé­get kell hogy jelentsen! Élve a lehetőségekkel őszintén el kell ismernünk azt is, hogy a közös tevékenységben a gazdag módszertani és formai tárházak ki­használatlanok. Egy-egy községben vagy üzemben általában egy, vagy csak né­hány lett realizálva, nem éltek ezek gazdag választékával. Alsó szintű szerveinknek arra kell törekedniük, hogy tevékenységük eredményesebbé, hatékonyabbá té­tele érdekében — a helyi sajátos adottságok figyelembevételével — az együttműködés tartalma gazda­gítása mellett mind változatosabb, sokrétűbb módszertani, formai le­hetőségekkel éljenek. Komoly problémát jelent még az Ifjú Gárda kérdése, amely pillanatnyilag — némileg az MHSZ-en kívülálló ténye­zők következtében — megoldatlan. A munka akadályát jelenti az is, hogy míg az üzemi KISZ-szervezetek általában szilárdak és jól tevékenykednek, addig néhány községben kimondottan gyenge a fiatalok szervezeti élete és ez rá­nyomja a bélyegét az együttműködés megvalósítására. Szerencsére ezek a jelenségek nem általánosak. Klubjaink, MHSZ-vezető­­ségeink és a KISZ községi, üzemi, isko­lai szervezeteinek együttműködő tevé­kenysége állandóan fejlődik, tartalmilag és formailag egyaránt gazdagodik. Ez az egyik legfontosabb biztosítéka a megyé­ben folyó színvonalas honvédelmi ne­velő és felkészítő tevékenységnek. Valcsicsák Imre Lövészek és egyetemisták Az MHSZ Központi Lövészklubjának fiataljai számára az 1969-es esztendőben a legkedvesebb évszakuk minden bi­zonnyal az ősz volt. Közülük nem keve­sebb, mint hét lövész kezdte meg tanul­mányait az egyetemeken, és egy hónap­pal később, mikor már a Marczibányi tér mogyorójáiról is lehullottak az el­sárgult levelek, országos bajnokok let­tek a lőtéren. Egyedülálló példa, hogy egy klubon belül — különösen olyam kevésbé is­mert sportágban, amilyen a sportlövé­szet — ennyi egyetemista sportoljon. A legérdekesebb viszont, hogy közülük öten orvostanhallgatók: Sarkadi Balázs, Mátrai Eszter, Hepp Katalin, Péterfi István és Kós Márta. A Műszaki Egye­temen harmadik éve tanul Kós Éva, Holczer Istvánt pedig a Kertészeti Egyetemre vették fel. A nyári szünidő után az iskolai el­foglaltság miatt nemigen jutott idejük edzésre, sőt néha kisebb versenyeken sem vettek részt. Pedig ez a technikai sport megköveteli az állandó munkát, a rendszeres edzést. E nélkül formájuk alatt, gyengén szerepelnek még a leg­jobb lövők is az olyan nagy versenye­ken mint például az Országos Bajnok­ .

Next