Notarius Hungaricus - A Magyar Országos Közjegyzői Kamara lapja 7. (2015)

2015 / 1. szám - ELNÖKI KÖSZÖNTŐ

V ELNÖKI KOSZONTO Lassan véget ér ez a már megszokottan toszkán tél itt a Kárpátok lábainál, és lassan egy éve, hogy küzdünk az új polgári törvénykönyv rendelkezéseivel. Hosszú munka előzte meg a kódex megszületését, de az utolsó szakasz, melynek eredményeként egy „professzori ptk.” született, nem kerül fel a magyar jogalkotás dicsőségtáblájára. Nem vitatható, hogy komoly szellemi gyümölcs érett be, de a gyakorlat teljes negligálása, a törvényhozó hatalom sarok­ba szorítása azzal, hogy akkor „újra megsértődik" a kodifikáció vezetője, pont az életszerű­ségét tette megkérdőjelezhetővé ennek a fantasztikus műnek, mely talán az elmúlt évszázad legkiemelkedőbb magánjogi összegzése. Csak felelőtlen elme utalhat minden lényeges és lényegtelen kérdést a bírói gyakorlatra, mely - a jogalkotással ellentétben - nem egyetlen aktussal hoz létre normát, hanem bírók sokaságának jogi álláspontja összegződik évek, évtizedek alatt. Senki nem gondolhatja ko­molyan, hogy az egyébként is rendkívüli terheket hordozó bíróságok szisztematikusan fog­ják a gyakorlat megkönnyítése érdekében értelmezni mindazokat a szabályozási hézagokat, melyeket a jogalkotó a gyakorlatias gondolkodás hiánya miatt nem szabályozott, esetleg kifejezetten nem is akart [jól] szabályozni. ■NapiI

Next