Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről 3. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 57. (Budapest, 1889)
Első előadás. Megnyitó
17 éve minden megbízatás nélkül csupán önelhatározásomból megkezdettem. Midőn ma, mondhatom, mélyen meghatva, inaugurálom az idegbetegségek klinikai tanszékét, első szavam köszönet legyen azokhoz, kik azt megteremtették s engem vele megbíztak. Köszönöm a képviselő kamarának, mely ezen tárgyat indítványba hozta, a közoktatási miniszternek, ki azt elfogadta, és orvoskari tanártársaimnak, kik az intézet czélszerűsége felől nyilatkozatra kéretvén, jóakaratú véleményük által elismerésük bizonyságát adták, mi engem nagyon meghat. Megragadom továbbá az alkalmat, hogy ama hálámnak is kifejezést adjak, melyet egyrészt Páris városának tanácsa, másrészt az Assistance publique vezetősége iránt éreznem kell. Ezen két testület bölcs és nagylelkű segélye lehetővé tette, mi nélkülök talán legyőzhetetlen akadályokba ütközött volna. Ezen támogatásnak köszönhetjük, hogy még az egyetem kebelébe való felvétel előtt is már oly segédeszközök birtokában voltunk, melyek osztályunkat a kórházban a szó teljes értelmében neuropathológiai intézetté tették. Végre, uraim, mielőtt ezen köszönetnyilvánítást befejezném, egy kötelesség teljesítése vár reám, melynek örömest vetem alá magam. Miután régi emlékeket elevenítek fel, mind azok felé irányzom szavamat, kik azon megtiszteltetésben részesítettek, hogy tanítványaimnak nevezték magukat — ezek csaknem mind mesterekké lettek már vagy azokká lenni készülnek — és midőn újra legbensőbb és legőszintébb vonzalmamról biztosítom őket, felkérem, hogy örüljenek velünk ama mű szerencsés sikerüle felett, melynél ők munkatársak voltak. II. Imént említettem, uraim, ama fontos változásokat, melyek az Assistance publique vezetésének és Páris város tanácsának segélyével néhány év óta keresztül vihetők voltak azon osztályon, melyet vezetni szerencsém van. Engedelmükkel ezen tárgyat behatóbb taglalás alá veszem, kiemelvén amaz előnyöket, melyeket az új tanszék felállítása ezen kórházban nyújthat. Ezen nagy asylum — mint tudják — több mint 5000 különböző korban levő egyént fogad be, köztük nagyszámú gyógyíthatlant, életük egész tartamára, kik különféle chronikus betegségben szenvednek, főleg pedig az idegrendszer bántalmaiban. Ezen jelentékeny anyag éveken át képezte pathologiai vizsgálódásainknak és klinikai oktatásunknak