Akadémia Almanach 1891
Polgári és csillagászati naptár
Felvilágosításul álljanak e következő példák: 1. Mars (50. lapon) jan. 1-én este 4 ó. 10 pkor delel, déli declinatiója 7° 59'. A fél-napívek táblája szerint a fél-napív 5 ó. 28 p., tehát Mars felkel reggel 10 ó. 42 pkor, lenyugszik 9 ó. 38 pkor, tehát este látható. 2. Saturnus (50. lapon) jan. 1-én reggel 4. ó. 33 pkor delel, északi declinatiója 6° 53', tehát fél-napíve 6 ó. 33 p. E szerint Saturnus felkel este 10 órakor, lenyugszik reggel 11 ó. 6 pkor, tehát este 10 órától reggelig látható. 3. Jupiter (54. lapon) okt. 25- a este 8 ó. 28 pkor delel, déli declinatiója 9° 46', fél napíve 5 ó. 20 p. E szerint Jupiter felkel délután 3 ó. 8 pkor, lenyugszik 1 ó. 48 pkor éjfél után, tehát e hó végén 2 óra körül száll le. Égi tünemények. Az 56-dik laptól kezdve végig az égi tünemények vannak összeállítva, úgy a mint azok egymásra következnek. Ezek közül felemlítendők : A Hold fényváltozásai u. m. űjhold (T UH), első negyed (3 EN), holdtölte (@HT) és utolsó negyed(TUN). Együttállás (conjunctio), szembenállás (oppositió), negyedfény (quadratura). Ha az égitesteknek egyenlő recta ascensiójuk van, azt mondják, hogy azok aequatoriális együttállásban (conjunctio) vannak. Merkur és Vénusnál van kétféle együttállás, u. m. alsó és felső. Ha azok a Nap és Földünk között vannak, az együttállás alsónak, ha azonban a Nap áll e bolygók és Földünk között, felsőnek neveztetik. Ha továbbá az égi testeknek recta ascensiói 180 fokkal különböznek egymástól, akkor azok szembenállásban (oppositió) vannak. Ha végre a recta ascensiók 90 fokkal különböznek egymástól, akkor negyedfényben (quadratura) vannak. Fel- és leszálló pályacsomó. A bolygó fel- vagy leszálló pályacsomójában van, a szerint a mint az az ecliptica síkján az éggömb déli feléből az északiba vagy megfordítva megy át. Legnagyobb északi és déli szélesség. A bolygó legnagyobb északi vagy déli szélességben van, ha az az ecliptica felett legmagasabban vagy az alatt legalacsonyabban van.