Akadémia Almanach 1891

Polgári és csillagászati naptár

Felvilágosításul álljanak e következő példák: 1. Mars (50. lapon) jan. 1-én este 4 ó. 10 pkor delel, déli declinatiója 7° 59'. A fél-napívek táblája szerint a fél-napív 5 ó. 28 p., teh­át Mars felkel reggel 10 ó. 42 pkor, lenyugszik 9 ó. 38 pkor, tehát este látható. 2. Saturnus (50. lapon) jan. 1-én reggel 4. ó. 33 pkor delel, északi declinatiója 6° 53', tehát fél-napíve 6 ó. 33 p. E szerint Saturnus felkel este 10 órakor, lenyugszik reg­gel 11 ó. 6 pkor, tehát este 10 órától reggelig látható. 3. Jupiter (54. lapon) okt. 25-­ a este 8 ó. 28 pkor delel, déli declinatiója 9° 46', fél­ napíve 5 ó. 20 p. E szerint Jupiter felkel délután 3 ó. 8 pkor, lenyugszik 1 ó. 48 pkor éjfél után, tehát e hó végén 2 óra körül száll le. Égi tünemények. Az 56-dik laptól kezdve végig az égi tünemények vannak összeállítva, úgy a mint azok egymásra következnek. Ezek közül felemlítendők : A Hold fényváltozásai u. m. űjhold (T UH), első negyed (3 EN), holdtölte (@­HT) és utolsó negyed­­(T­UN). Együttállás (conjunctio), szembenállás (oppositió), negyedfény (quadratura). Ha az égi­testeknek egyenlő recta ascensiójuk van, azt mondják, hogy azok aequatoriális együttállásban­ (conjunctio) vannak. Merkur­ és Vénusnál van kétféle együtt­állás, u. m. alsó és felső. Ha azok a Nap és Földünk között vannak, az együttállás alsónak, ha azonban a Nap áll e bolygók és Földünk között, felsőnek neveztetik. Ha továbbá az égi testeknek recta ascensiói 180 fokkal külön­böznek egymástól, akkor azok szembenállásban (oppositió) van­nak. Ha végre a recta ascensiók 90 fokkal különböznek egy­mástól, akkor negyedfényben (quadratura) vannak. Fel- és leszálló pályacsomó. A bolygó fel- vagy leszálló pálya­csomójában van, a szerint a mint az az ecliptica síkján az ég­gömb déli feléből az északiba vagy megfordítva megy át. Legnagyobb északi és déli szélesség. A bolygó legnagyobb északi vagy déli szélességben van, ha az az ecliptica felett leg­magasabban vagy az alatt legalacsonyabban van.

Next