Akadémiai Almanach 1903

Polgári és csillagászati naptár

Polgári és csillagászati Naptár 1903-ra, Bevezetés. A polgári és csillagászati naptár a bevezetésen kívül ma­gában foglalja a 16-ik laptól egész a 39-dik lapig a római katholikus, protestáns, görög-keleti, zsidó és török naptárt, továbbá az órákat a valódi délben. E lapok alsó részein van­nak a Hold fényváltozásai. A 40-dik laptól egész az 51-dik lapig vannak a Nap és Hold, az 52-dik laptól egész az 57-dik lapig pedig a bolygók naplói. Ezek után következnek az égi tünemények. A bevezetésben vannak a szükséges magyarázatok, fél­napivek táblája, jegyek és rövidítések, az ünnep- és idő­számítás, a csillagászati évszakok, a Nap- és Hold-fogyatko­zások és a fél­ napívek Magyarország egyes részei számára. E naptárban foglalt számadatok a budapesti József-műegyetem délkörére (geographiai szélesség 47° 29' 34",7 és keleti hosszú­ság Ferrótól 36° 43' 28"; Berlintől: 5° 40' 7".5; Pakistól: 16° 43' 36".0; Greenwi­chtől : 19° 3' 51".0; Washingtontól : 96° 6' 52".5) vannak kiszámítva, tehát mindenütt budapesti középidő értendő. A nap az éjféltől számíttatik. Zónaidőben kifejezve min­den időtételből 16 perez (pontosan 16 perc( 15.4 mp.) levonandó. Órák a valódi délben. A 17-dik laptól egész a 39-dik lapig a páratlan számmal jelölt lapokon az utolsó oszlopban vannak az órák a valódi dél­ben följegyezve napról-napra. Ebből láthatni, hogy a középidő szerint járó jó zsebóra hány órát mutasson akkor, a­midőn a Nap a valódi délben van, azaz a midőn a jó napóra 12 órát mutat, így pl. febr. 23-án a 19. lapon az utolsó oszlopban áll: 12 ó. 13 p. 40 mp., ez azt jelenti, hogy ha e napon a nap­óra 12 órát mutat, a jó zsebórának 12 ó. 13 p. 40 mp.-et (zóna­időben 11 ó. 57 p. 25 mp.-et) kell mutatnia. Továbbá okt. 11-én a 35. lapon az utolsó rovatban áll : 11 ó. 47 p. 3 mp., ez azt jelenti, hogy e napon a zsebórát 11 ó. 47 p. 3 mp.-re (zónaidő­ben 11 ó. 30 p.48 mp.-re) kell igazítani, ha a napóra 12 órát mutat. 1*

Next