Antik Tanulmanyok 15. (1968)
1. szám - TANULMÁNYOK - Harmatta János: Egy hettita törvény magyarázatához
EGY HETTITA TÖRVÉNY MAGYARÁZATÁHOZ egy nagy gabonatartó edénybe zárták, s addig ott tartották, amíg engedelmességre nem tért. Ez annál is valószínűbb, mert egyébként a házakban külön zárka az engedetlen rabszolgák számára aligha volt, s így kézenfekvő volt e célra a raktárt, illetve az ott tartott nagy pihosokat felhasználni. Hogy az ókori keleten a nagy agyagedények a büntetésekben valóban szerettet játszottak, azt két példával is igazolhatjuk. Mindkettőt Indiából ismerjük. A hagyomány szerint Pavasi király egy alkalommal egy tolvajt úgy végeztetett ki, hogy nagy agyagedénybe záratta, s az edény száját szorosan lezáratta és nedves agyaggal tömítette, úgyhogy a tolvaj megfulladt. Minthogy Indiában a megfojtás elég gyakori halálbüntetésmód volt, lehetséges, hogy e történetben annak egyik sajátos végrehajtása áll előttünk. A másik példát nagy agyagedény büntetésre való felhasználására Kautalíya Arthasästra is, őrizte meg számunkra (IV. 13, 88). Ebben a következő bűntettet és büntetést találjuk: sarvatra räjabhäryägamane kumbhipäkaha királyfeleséggel való érintkezés esetén mindenkor edényben való megfőzés (a büntetés)». Itt az agyagedény a legsúlyosabb nemi vétség, királyfeleséggel való házasságtörés büntetésében, kínzásos halál végrehajtásában szerepel. Az ind példák azt mutatják, hogy a nagy gabonatartó edények felhasználása különféle büntetések végrehajtásában az ókori keleten egykor eléggé elterjedt lehetett, s így a HT tárgyaltj-a egy szélesebb körű történeti jelenség keretébe illeszkedik bele. Nem lehetetlen, hogy az edénybe zárás büntetésének a görög irodalmi hagyományban is nyoma maradt. Eustathios közli (ad II. V. 387) az antik Homéros-filológiának azt az adatát, amely szerint a börtönt (δεσμωτήριον) a kyprosiak κέραμος-nak nevezték. Ha ez az adat valóban megfelel a nyelvi tényeknek, akkor arra gondolhatunk, hogy Kyproson még létezett ez a büntetésmód abban az időben, amikor az első görögök a szigetre bevándoroltak. Mivel az újabb kutatások szerint' Kyprost a hettiták II. Suppiluliumas alatt elfoglalták és bizonyos ideig legalább is befolyásuk alatt tartották, az edénybe zárás büntetésének megjelenése a szigeten esetleg hettita hatásnak tulajdonítható. Nem zárható ki azonban az a lehetőség sem, hogy e büntetésmód Kyproson a hettita szokásoktól függetlenül jött létre, akárcsak Indiában, ahol előfordulását aligha vezethetjük hettita hatásra vissza. Mindenesetre, ha az Eustathiosról közölt adat nem csupán az antik filológusok tudálékos kombinációjának köszönheti létezését, akkor feltehetjük, hogy Kyproson az i. e. XIX. században a görögök az edénybezárás büntetésével még közvetlenül megismerkedhettek, s így nyelvjárásukban a κέραμος szót ,börtöni értelemben is használták, s azután e szót a δεσμωτήρων későbbi formáinak megnevezésére is alkalmazták. II Az engedetlen rabszolgák nagy agyagedénybe való zárása a hettita büntetőjogban magyarázatot ad a görög mythológia egyik régóta vitatott problémájára is. Az Ilias elbeszélése szerint az Aleasok egy alkalommal Arést megkötözték és 15 hónapra egy bronzedénybe zárták. Ilias V 385 —391 . W. Rüben: Geschichte der indischen Philosophie. Berlin 1954. 108. 9<1 G. Steiner: Kadmos 1 (1962) 130 skk.