Antik Tanulmanyok 38. (1994)
1-2. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi János György: Az antropomorf bronzszobrászat kezdetei Közép-Itáliában
1* AZ ANTROPOMORF BRONZSZOBRÁSZAT KEZDETEI 3 tőségük. Először, mert a 142. sír teljes egészében fennmaradt agyagfigurája (8. kép) valamennyi ismert idol közül a legközelebb áll a budapesti kisbronzhoz, másodszor mert a szigorúan tudományos módszerekkel feltárt sírok viszonylag pontosan keltezhetők: a kora-latiumi kultúra I. és Π/A. (egyesek esetleg a II/B.) szakaszába sorolhatók, vagyis a 900-830 közötti, de a 9. század végénél semmiképpen nem későbbi évekre.78 A többi említett, agyagidolt tartalmazó sírt is nagy valószínűséggel erre az időre lehet keltezni.” A legkorábbinak tűnő agyagszobrok Latium déli részének, az ún. Latium adiectum-nak két fogadalmi leletéből — az egyik Cassinónál, a másik Minturno közelében a Garigliano-folyó torkolatánál, vagyis a Liri alsó folyásánál 101 — vitathatatlanul szoros stílusrokonságban állnak a sírokban előkerült idolokkal, keltezésük alapja azonban elsősorban éppen a sírszobrocskákkal való formai kapcsolatuk." Latium korai idolplasztikájának szinte valamennyi kutatója figyelmes lett arra a kapcsolatra, amely ezeket a szobrokat az etruriai Villanova-kultúra rendkívül ritka, részben nagyjából egyidejű emberalakú ábrázolásaival összeköti.12 Az alapvető különbség köztük abban áll, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Villanova-kultúrában teljességgel ismeretlen az önálló körplasztikai emberalak.13 Ami a budapesti kisbronzot a legfeltűnőbb módon elkülöníti mind a stílusban kissé távolabb álló Villanova-kultúrabeli emberalakoktól, mind a vele szoros kapcsolatban levő latiumi antropomorf idoloktól, az az anyaga. Ez már önmagában is indokolja azt, hogy megkíséreljünk Itálián kívül megerősítést vagy cáfolatot találni a terrakottákkal való összehasonlításból adódó eredményre. A tapasztalat szerint itáliai bronzszobrocskák esetében jelenleg a görög művészettel való összevetés látszik a leginkább célravezetőnek,14 bármennyire nyilvánvaló is a végeredmény bizonytalansága.15 Kétségtelen azonban, hogy a bronzfigura, amely jelenleg egyedülálló képviselője Itáliában a 7. század elején kialakuló geometrikus bronzplasztikát megelőző stílusfoknak, azonnal kilép elszigeteltségéből, ahogy a korai görög . Az abszolút és relatív kronológiához Bietti Sestieri, 67-69 és UG. C. Malone-S. Stoddart (kiad.): Patterns in Protohistory (Papers in Italian Archaeology IV, III. rész). Oxford 1985, 111-144. Colonna, 1988, 427-428. G. Bartoloni: La cultura villanoviana. Roma 1989, 98-104 (a korábbi irodalommal); B. d'Agostino-P. Gastaldi: Pontecagnano II, 1. Napoli 1988 (1990) 110-115. Legutóbb Bartoloni-Buranelli (Indice analitico, s. v. „statuetta”), a grottaferratai Villa Cavalletti VIII. sírjáték a 10. századra keltezik (91). • C. Ampolo: Civiltá del Lazio primitivo, Catal. Roma 1976, 364-365 és tav. 99, 1-5. kép (a korábbi irodalommal). 10 Mingazzini, 760-770 és kül. tav. 13, 10-15, utalva a közeli rokonságra a Cassinóban talált szobrocskákkal és a kora itáliai terrakották mediterrán kapcsolataira. F. Trotta: Minturnae (szerk. F. Coarelli), Roma 1989, 16-24 (kiegészítő irodalommal az ex-voto típusok elterjedéséről Campania belsejében). Ebbe a csoportba tartozik egy nőalak a közeli Mondragonéból genfi magángyűjteményben (L’art des peuples italiques, cat. Génévé 1993, 264, n. 164 bis.) 11 Colonna, 1974, 291, a fogadalmi szobrokat a korai sírfigurák hagyománya késői folytatóinak tekinti. Mingazzini, a latiumi terrakottákkal és néhány Olympiából és Rhodosról származó görög szobrocskával való stílusrokonság alapján, készítésük (és a hozzájuk kapcsolódó kultusz) kezdeteit a 7. század elejére teszi; vö. azonban Guidi, 149. 12 Colonna, 1974, 229; Colonna, 1988, 445; F. Delpino, in: La civiltà arcaica di Vulci e la sua espansione. Firenze 1977, 173-182; vö. azonban jogos fenntartásait in: Bartoloni-Baranelli, 164. 18 Eldönthetetlen, hogyan folytatódott alul a Delpinótól publikált két idolfej. 14 Richardson, XIII-XIV. ,B A korai görög agyagplasztika gazdag párhuzamos anyagának bevonása az elemzésbe csak újabb bizonytalansági tényezőt jelentene; vö. fent 4. j.