Antik Tanulmanyok 40. (1996)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Várhelyi Zsuzsanna: ΜΕΝΟΣ ΣΤΑΛΑΣ. A görög írásbeliség a korai feliratok tükrében

a VÁRHELYI ZSUZSANNA valóságtól elütő elemeivel szemben.’ A görög írásbeliség jelentősége tehát abban áll, hogy elősegíti a racionális gondolkodást, és sajátos jellemzője, hogy az ABC az írás kife­jezőképességének és megtanulhatóságának olyan egyensúlyát jelenti, amely nagyban hozzájárni demokratikus használatához. Ezek tehát az írásbeliség definíciójának kulcs­szavai. Mindezen elméletek azonban nem adnak kielégítő magyarázatot az írás megjelené­sének okaira és a platóni filozófiában is megmutatkozó ellentmondásos helyzetére. A művelődéstörténeti vizsgálódás számára döntő szempont, hogy az archaikus korból csak egyetlen forráscsoport szolgáltathat a későbbi korok befolyásától mentes adatokat, ez pedig a Kr. e. VI. század vége előttről származó feliratos anyag. Ez például Attikában több mint ötszáz felirat.3­4 A feliratok természetesen ugyanúgy ki vannak szolgáltatva az idő véletlenszerű pusztító hatásának, mint bármilyen más antik anyagi emlék, tehát a fennmaradt anyag aránya a korabeliek teljességéhez képest nem állapítható meg. Ezenkívül az epigrafikai anyag forrásértékét sajátosan befolyásolja, hogy Athénben a fára, bőrre és papiruszra írott feliratoknak nincs esélye a fennmaradásra, így megeshet, hogy egy bizonyos típusú feliratból egyetlen darab sem áll ma már rendelkezésünkre. A legkorábbról ismert feliratok 5­6 megjelenésének alkalma kivétel nélkül különleges, a hétköznapok felett álló szituáció. A Kr. e. Vilia VII. sz. fordulójára datált Dipylon­­váza szövege szerint δς νυν όρχεστόν πάντδν άταλότατα παίζει, τό τόδε κλμμνν egy kiváló táncos jutalma/’ A hexameter már önállóan is felidézi a hősi értékek világát, és megadja a győzelem súlyát: a győztes ft­eosát pedig ezután már a felirat is őrzi. A hírnév, a saját közösségben is elismert kiválóság fontosságát bizonyítja egy száz évvel későbbi bronz lebés felirata.­ Első sorát boiót betűkkel írták: τον έπι [Δ?]αμ(α)σίδαι, ofíöÁov έμί], 3y. Goody—I. Watt: The Consequences of Literacy. Literacy in Traditional Societies. Cambridge 1968, 27-68; E. A. Havelock: The Preliteracy of the Greeks, New Literary History 8 (1976/77) 369-91 = The Literate Revolution in Greece and its Consequences (Princeton 1982) 185-207. 4 A korabeli és a későbbről származó források elkülönítéséről 1. E. A. Havelock: The Oral and the Written Word: a Reappraisal. The Literate Revolution [3.] 3-38. 5 A feliratok jelölése az archaikus attikai írás három alapvető műve szerint: IG 13, 1: Inscriptiones Graecae I 3, Fase. 1, ed. D. Lewis, Berlin 1981; Fase. 2, ed. D. Lewis, L. Jeffery, E. Erxleben, Berlin 1994. AS I: H. R. Immerwahr: Attic Script. A Survey (Oxford Monographs on Classical Archaeology). Oxford 1990, no. 1. LSAG 76/1: L. H. Jeffery: The Local Scripts of Archaic Greece: A Study of the Origins of the Greek Alphabet and its Development from the Eighth to the Fifth Centuries B. C. (Oxford Monographs on Classical Archaeology), Oxford 1990, (2"d rev. ed. with a supplement by A. W. Johnston), p. 76. no. 1. 6 AS 1 = LSAG 76/1. A felirat végének különböző olvasatait ismerteti B. B Powell: The Dipylon Oinochoe and the Spread of Literacy in Eighth-century Athens. Kadmos 27 (1988) 65-86. 7 IG 13 585 = LSAG 97/3b.

Next