Dunántúli Szemle 1942 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1942 / 1-2. szám - Rög és lélek - Csizmadia Andor: Tizedesek és fertálymesterek
Tizedesek és fertálymesterek. CSIZMADIA ANDOR dr. Milleker Rezső, a debreceni egyetem tanára nemrégiben a székely tizesekről érdekes tanulmányt írt a Debreceni Szemlében, amelyben megemlékezik a régi városi jog egyik jellegzetes intézményéről, a fertálymesterségről is. A tanulmányt a Debreceni Szemle lapjain csakhamar másik követte. Az azóta elhúnyt kitűnő debreceni helytörténész, Zoltai Lajos ny. múzeumigazgató a tanulmány gondolatmenetébe kapcsolódva, mint különleges debreceni intézményt, a debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák szervezetét mutatja be.1 2 E tanulmányokkal csaknem egyidőben Breznay Imre, Eger helytörténésze az egri fertálymesterségről könyvet írt.3 Milleker a tizedeseket a székely tízesektől származtatja, és ez intézményt székely eredetűnek tartja. Zoltai a debreceni intézményt, Breznay pedig az egri intézményt a maga nemében egyedülállónak véli. Ez állásfoglalások késztettek arra, hogy a felsorolt tanulmányokat kiegészítve, az alábbiakban a jogtörténész szempontjából szóljak a kérdéshez, és igyekeztem kimutatni, hogy a német eredetű fertálymesteri intézmény, nemkülönben a tiszta magyar eredetű tizedes intézmény mindegyike megtalálható más városainkban is, és rendszeres szervei a negyvennyolc előtti városi jognak. Néhol külön-külön, másutt összekeveredve s nem is egyenlő feladatkörrel szolgálják a polgárság ügyét. Arra is szeretnék rámutatni, hogy az utcák különleges szerepe és bizonyos önkormányzati joga Debrecenen kívül más városokban is megvan, bár elismerjük, hogy legtisztábban Debrecenben jelentkezik, mint ahogy a fertálymesterség intézménye ma már tényleg csak Egerben található. Fejtegetéseinkben különös tekintettel leszünk a dunántúli viszonyokra, ahol legkönynyebb volt számunkra a levéltári kutatás, de városjogi tanulmányaim eddig összegyűjtött anyagát felhasználva más magyar városok hasonló intézményeire is kitérek. Milleker Rezső a székely tizesekről írt tanulmányában bemutatja, hogy a székely falvakban megtalálható tizes szervezeti rendszer az ősi magyar katonai szervezetre vezethető vissza. E végből részletesen foglalkozik a székely falvak tizedeivel. Kimutatja Benkő Miklós: Csík, Gyergyó és Kászon c. munkája. 1 Dr. Milleker Rezső: A székely tízesek. Debreceni Szemle, 1939. 1 (128.) szám, 1940. 1. 2 Dr. Zoltai Lajos: Debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák. Debreceni Szemle, 1939. 3. sz. Különlenyomatban is. Debrecen, 1939. 15. 1. 3 Breznay Imre: Az egri fertálymesterségről. Eger, 1939. 16. 1. 4 A régi magyar gyalogságnál minden tizedalja nép élén egy-egy tizedes állott. A tizedeseket decurió-nak, rottmester-nek (rottmagistri, v. ö. a felvidéki városok rottmestereivel) is hívták. Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Budapest, 1908. 46. 1.) 5 Benkő Miklós: Csík, Gyergyó és Kászon.