Vasi Szemle 1960 (14. évfolyam, 1-2. szám)

1960 / 1. szám - Horváth Ferenc: Vas megye helyzete és lakosságának hangulata a felszabadulás előtti hónapokban

HORVÁTH FERENC: VAS MEGYE HELYZETE ÉS LAKOSSÁGÁNAK HANGULATA A FELSZABADULÁS ELŐTTI HÓNAPOKBAN Annak ellenére, hogy a Szovjetunió soha ellenséges politikát nem foly­tatott Magyarországgal szemben, a magyar uralkodó osztályok népünket mégis belevitték a második világháborúba. Eladták az ország függetlenségét, kiszolgáltatták az ország gazdasági életét, s a frontokon ezrek és tízezrek életét áldozták fel a német militarizmus érdekében. Azt remélték, hogy a német villámháborúk sorozata a Szovjetunió ellen is folytatódni fog, s csak amikor a német offenzíva Moszkva előtt megingott, majd bekövetkezett a sztálingrádi vereség, akkor döbbentek rá, hogy gyors győzelemre egyáltalán nincs kilátás. Ekkor hintapolitikába kezdtek, s az angol­szász körökkel teremtettek kapcsolatot az esetleges vereség ellensúlyozására, aminek az lett a következménye, hogy 1944. március 19-én a német militariz­mus megszállta az országot. Ezzel meg akarta akadályozni az ingadozó magyar burzsoázia kilépését a háborúból. A szovjet előnyomulás és hadisikerek arra késztették a magyar kormányt, hogy a német megszállás ellenére megpróbáljanak visszalépni, de a töme­gekre nem támaszkodó akció megfeneklett, s eljátszott tekintélyük s hatalmuk megingása folytán kénytelenek voltak az országot a nemzeti szocializmus koncául odadobni. Az ő bűnük, hogy az ország 1944 decemberétől hadszíntérré vált, s hogy a sok emberáldozaton kívül a visszavonulás vandál napjaiban oly hatalmas károkat szenvedett. Megyénk felszabadulás előtti utolsó hónapjainak törté­netét szemügyre véve ismerjük fel igazán, mi volt az, amitől a szovjet nép bennünket megszabadított. Minden tekintetben kimerítő, alapos, értékelő ismertetést adni a felszaba­dulás előtti Vas megyéről egyelőre túl merész vállalkozás lenne. Ahhoz még évek alapos és aprólékos kutatómunkája, s az ezer szálból és tényezőből össze­tevődő társadalmi, gazdasági helyzet alapos felmérése lesz szükséges. De álta­lános helyzetképet nyugodtan lehet nyújtani a tipikus és fő jellegzetességek határozott megrajzolásával, s ez is igen tanulságos lehet, főleg azok számára, akik nem élték át az akkori időket. Ha valaha, úgy 1945 első negyedében teljesen atomjaira bomlott az amúgy is erős tagolódású magyar társadalom. Ha valaha, úgy 1945-ben vesztette el igazán tájékozódóképességét az élet zűrzavarában a legtöbb ember, s ebben a teljes kaotikus zűrzavarban, ami a vezetés kaotikusságából és zűrzavarából adódott, két típusú emberfajta és két domináló érzés emelkedett ki. Az egyik a mindig saját hasznát kereső, a másodpercekért élő, a holnappal mit sem gondoló polgár típusa volt, s a másik, a becsületes embereké, akik a leg­nagyobb zűrzavarban is csak egyetlen érzés alapján tudtak úrrá lenni sor­sukon: a hazaszeretet, a magyar földhöz kötött becsületes, nemzeti érzés alapján. Az ország fele már a szovjet csapatok kezén volt. A fasiszta németséggel kezet fogó és őt kiszolgáló magyar nemzeti szocializmus, a nyugati határ­szélre visszavonulva, dühödten, ábrándjaitól elvakultan, a terror minden esz­közével próbálta harcra mozgósítani a fennhatósága területén élő lakosságot. 3

Next