Vasi Szemle 1973 (27. évfolyam, 1-4. szám)
1973 / 1. szám - NAPJAINK - Ágoston Ottó: Az iparvállalatok, gyáregységek belső mechanizmusának helyzete és korszerűsítési feladatai
E munka lényeges elemeiként kell megemlíteni, hogy vállalataink általában áttekintették a belső mechanizmus két legfontosabb területét,a vezetés szervezettségét és az üzem- és munkaszervezést. Törekedtek a vállalati makro- és mikromechanizmusok összhangjának biztosítására, a szükséges csatlakozási felületek helyes kimunkálására, a döntési szintek decentralizálására, egyértelműbbé tételére. Ennek során olyan automatizmusokat igyekeztek kialakítani, melyek helyes működése feltételezi a legfontosabbnak ítélt témáikkal való rendszeres foglalkozást. A belső mechanizmus egyes elemeinek decentralizált pályára terelése eredményezi azt is, hogy korszerűsítésével - az igazgató egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyása mellett - nemcsak a vállalatok vezetői foglalkoznak, ebben helyt kap a munkások, alsó- és középvezetők véleménye is, mintegy előfeltételeként annak, hogy az „széles mozgalommá váljék”. Ezáltal létrejönnek azok a feltételek, melyek között gazdasági életünk e lényeges területének társadalomra gyakorolt hatásai is fokozhatók, például a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek öszszeegyeztetése, az üzemi demokrácia teljesebb kibontakoztatása, érvényesülése, a vezetők, szakemberek, munkások alkotó együttműködése. ,A vállalati, üzemi belső irányítási rendszer korszerűsítésében ott volt a legnagyobb előrehaladás, ahol a kényszerítő körülmények a legjobban hatottak. Ilyenek voltak: a piaci igények gyakori és gyors változása, abevezetésre került tudományos és technikai eredmények, a közgazdasági környezet, a forgóeszköz-ellátottság stb. A vállalatok egy kisebb része még nem jutott, vagy napjainkban jut csak el odáig, hogy a belső mechanizmus korszerűsítésével érdemben kezdjen foglalkozni. A helyzet bonyolultsága miatt várható, hogy a vállalati belső mechanizmus javításával foglalkozó határozatok jelentős erőfeszítések árán és összeütközések során valósulnak meg. Ezért fontos, hogy a párt és az állami szervek, a szakszervezetek megadják e munkához a progresszív erőknek a szükséges támogatást,segítséget. A témával való foglalkozás folyamatosságot követel, denem eredményezheti azt, hogy a szervezések és átszervezések divattá válva hátráltassák a termelőmunka folyamatát. A tendenciák állandó figyelemmel kísérése, pontos elemzése és tárolása, a felvetődő lehetőségeklegkedvezőbbiikének kiválasztása a feltétele annak, hogy esetenként átfogóan értékelésre kerülhessen a vállalati belső mechanizmus egész problémaköre, különösenannak két legfontosabb területe: a vezetés szervezettsége és az üzem- és munkaszervezés. A továbbiakban - a teljességigénye nélkül - e két témával kívánok foglalkozni, összegezvea megye párt-, társadalmi, államiszervei által végzett széles körű vizsgálatok tapasztalatait,melyek alapját képezték portunkmegyei bizottsága állásfoglalásának. I. A vezetés szervezettsége a vállalati belső mechanizmus jó érvényesülésének mintegy meghatározója. Ez olyanerőt képvisel, melymegfelelőesetben serkentőleg hataz üzemi kollektívaegészére, más esetben asaját munkávalszembeni igénytelenséget, a „csodavárás”szemléletét konzerválhatja. Megyénkben a vállalati vezetésszervezettsége -az állandó formálás, korszerűsödés folyamatában van. Mélységét tekintve megállapítható: Legeredményesebben a minisztériumi felügyelet alatt működő vállalatoknál folyt és folyik ez a munka,itt közelítettékmeg leginkább a szervezéstudomány, a vezetéselmélet által ajánlott módszereket. Eza jobb személyi feltételeken túl, a szervezettség lehetőségét jobban biztosító objektív körülményeikkel is indokolható. Szerényebb, vagy gyakran egészenkezdeti eredményeikről számolhatunk be a kisvállalatok többségénél. Ez visszavezethető a szubjektív körülményeken túl