Vasi Szemle 1974 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1974 / 1. szám - NAPJAINK - Szalay László: Korszerűsítési törekvések a népművelő- és könyvtárosképzésben Szombathelyen
— A kapcsolódó két szak (népművelés, könyvtár) főképp az ismeretek közvetítésére készített fel, hiányzott egy, a népművelésben is hasznosítható tudományág ismeretanyagában való elmélyedés lehetősége. — A hallgatók túlnyomó többsége a felvételi rendszer egyoldalúan humán követelményei, valamint a képzés programjának egyoldalúsága, egy természettudományos diszciplínában való elmélyedés hiánya miatt - humán beállítottságú maradt. Nem tudta kellőképpen szolgálni a természettudományos gondolkodás fejlesztését. Mindennek leginkább a természettudományok és a technika iránt érdeklődést mutató ifjúság látta kárát, az a korosztály, amelyre a közművelődésben legmagasabb százalékos részvétele miatt is a legnagyobb figyelem fordítandó. A könyvtári szolgálatot ellátóik nem rendelkeztek valamely reál vagy humán szakterületen a korszerű információs, dokumentációs követelményeknek megfelelő szakismeretekkel. Beigazolódott a gyakorlatban, hogy a népművelői, illetve könyvtárosi munkakörök nem azonos személyiségjegyekkel rendelkező szakembereket kívánnak meg. Jóllehet a hallgatók a pedagógusképző intézményben nyertek diplomát, pedagógiai felkészítésük köre leszűkült, s általában a kelleténél kevesebb idő jutott a pedagógiai stúdiumra. - Nem vált vitathatatlanná a végzettek felnőttpedagógus volta, s ezmegnehezítette befogadásukat a pedagógustársadalomba. Gyakran épp velük kerültek konfliktusba, s ez csökkentette munkájuk effektivitását, társadalmi tekintélyüket. Egy-két kivételtől eltekintve nem tartoztak pedagógus közösségekbe, tisztázatlanabb volt továbbképzésük is. A népművelésben részes más értelmiségiekkel, szakmai ismereteik egyoldalú volta és diplomájukstátusának rendezetlensége miatt nem tudtak egyenrangú partnerként fellépni. A közművelődés gyakorlata azelmúlt évtized során olyan ütemű fejlődést tanúsított - tartalma mélyült,személyi állománya megsokszorozódott, amellyel a maga idején korszerűnek indult képzésnem tudottmindentéren lépést tartani. Különös problémát jelentett, hogy a közművelődés megnövekedett létszámigényét nemtudta maradéktalanul biztosítani. Mindezek arra késztették a Szombathelyi Tanítóképző Intézet Igazgatóságát és Népművelési Szakcsoportját,hogy munkálja ki és a Művelődésügyi Minisztériumnak terjessze elő a közművelődési szakemberek képzésének korszerűsített tervét. Elképzeléseinket, törekvéseinket vitárabocsátottuka Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Osztálya mellett működő Népművelő-Könyvtáros Szakbizottságban, a közművelődési tárgyakat oktatók 1972.évi nyáritanfolyamán, valamint 1973-ban a szovjetmagyar népművelőképzés főbb tapasztalatait feldolgozó, az említett két ország által rendezett tudományos ülésszakon. A fenti fórumoka művelődésifolyamatok egysége érdekében kifejtett törekvéseinket pozitívan értékelték. Kísérletek a főiskolai népművelő-, illetve könyvtárosképzés megteremtésére (iksz-től) Az említett negatívumok felszámolása érdekében 1972-ben a Művelődésügyi Minisztérium 35 800/1972. sz. rendeletealapján Szombathelyen megindulhatotta főiskolai népművelő-, illetve könyvtárosképzés kísérleti jelleggel. Létrejötténekindokait és körülményeit érdemes részletesebben elemeznünk: a) Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi ülésén az oktatás minden fokán (így a felsőoktatásban is) feladatul tűzte ki a korszerűsítést. Állást foglalt abban