Vasi Szemle 1989 (43. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám - VASI VILÁG - Veress Márton: Vas megye területének fejlődéstörténeti vázlata
követően a két lemezről kisebb lemezek szakadtak le újabb és újabb hátságok kialakulása következtében. A Tethys bezáródását követően ezek - miután esetleg két különböző kontinensről szakadtak le - egymás mellé kerültek és összeforrottak. Ilyen különböző helyekről (kontinensszegélyekről) származó kéregdarabokból forrt össze a Kárpát-medence. b) Újabban az a felfogás alakult ki, hogy a mediterrán térségben, pontosabban a jelenlegi Alp-Kárpát-Dinári rendszerben a mikrolemezek a Tethys északi zónájában (tehát az Eurázsiai lemez partszegélyén) végbement kinyílás eredményeként eltávolodtak egymástól, majd a köztük kialakult óceáni ágak visszafelé mozogva összeforrottak. Tény, hogy a variszkuszi orogenezis során konszolidálódott kontinentális kéreg feldarabolódott a mezozoikumban, majd a mezozoikum végétől megindult a feldarabolódott részek egymáshoz közeledése. A Tethys bezáródásával kialakult kéreg már lényegesen különbözött a feldarabolódás előttitől. Egyrészt mert a kéregdarabok vándorlásuk során különböző mértékben és irányokban elfordultak, másrészt közöttük gyűrt övezetek alakultak ki. Ezért a kainozoikumban olyan kontentális kéregrészek kerültek egymás mellé, amelyek a paleozoikumban egymás közelében, majd a mezozoikumban egymástól esetleg távol elhelyezkedve, eltérő környezetben fejlődtek. A megye és környezetének kéregszerkezete Közép-Európában három gyűrt övezet kapcsolódik egymáshoz: a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység. Ezek között helyezkedik el a Kárpát-medence, amelynek nagyjából Magyarországra eső része a Pannon-medence. Ez igen különböző földtani múlttal rendelkező mikrolemezek együttese, (amelyek ÉK-DNy-i pásztákat alkotnak) közöttük magmás kőzetek öveivel. Itt említjük meg, hogy a medence kérge világviszonylatban is ritkaságnak, ha nem egyedülállónak számító tulajdonságokkal bír. Ezek között a legfontosabbak a magas hőáramlás, a felső köpeny magas helyzete és az átlagosnál kisebb sűrűsége, továbbá az alsó kéreg kisebb vastyasága a várhatónál (kb. 5-8 km-rel). A középső miocéntől a Pannon-medence kérgét erőteljes medenceképződés jellemezte egyidejű, vagy némileg korábbi, főleg andezites vulkánosság kíséretében. A rögcsoportok süllyedése tenzióra, a vulkáni tevékenység szubdukcióra, tehát kompresszióra utal. Stegena L. ezt alkalmazva Karig D. E., Sholz, C. H. a kelet-ázsiai szigetívekre és a Kordillerák medencéire kifejlesztett elgondolását, süllyedést a lemeztektonikához szorosan kapcsolódó folyamatként értelmezte 1, ', 8. A Pannon-medence alatti felső köpenyt, amelyet a Kárpátok, illetve a Dinaridák felől szubdukciós övek fogtak közre, a benyomuló óceáni kéreg által fejlesztett hő megolvasztotta. A felső köpenyben keletkezett áramlatok az alsó kérget alulról elvékonyították, amelynek hatására a kéreg helyenként izosztatikusan megsüllyedt (Kisalföld, zalai medencék, Alföld). Körössy L. szerint Magyarország területén hét, uralkodóai, ÉK-DNY irányú kiterjedésű nagyszerkezeti egység különíthető el, amelyet diszlokációs zónák különítenek el egymástól. A megye környezetét adó szerkezetes egységek a következők: kőszeg-mihályi nagyszerkezeti egység, a Dunántúli-középhegység nagyszerkezeti egység és a mecsek-nagykőrösi szerkezeti egység. Az előző kettőt a Rába vonalak, (valószínűnek tartjuk, hogy a Kisalföld üledékei alatti kéreg egyik nagyszerkezeti egységhez sem tartozik, erről azonban a továbbiakban kívánunk szólni) az utóbbi kettőt a Balaton vonalnak nevezett diszlokációs zóna (Buzsák, Hahót irányában az ún. Zágráb- Kulcs vonal) különíti el egymástól. A Dunántúli-középhegység és a mecseki-nagykőrösi szerkezeti egység mélyszerke-