Vasi Szemle 1991 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1991 / 1. szám - VASI VILÁG - Gyurácz József: Vas megye madárfaunájának állatföldrajzi alapvetése 1991-ben
vegetációtípusokban. A magasabb térszíneken mészkerülő tölgyesek és jegenyefenyvesek (Abieti-Fagetum) alakultak ki. A Vas-hegy szikláin is jellemzők a csenkeszgyepek (Festucetum pseudodalmaticae). A Vasi-Flegyház zonális erdőtársulásai a tölgy illetve a bükkelegyes és elegyetlen erdeifenyvesek, extrazonális erdei a lucfenyvesek (Bazzanio-Abietetum), a savanyú talajú gyertyános tölgyesek (Querco patraeae-Carpinetum) és bükkösök (Luzulo-Fagetum). Jellemzők a tőzegmohás lápok. A természetes erdőket sok helyen felváltotta a telepített erdeifenyvesek és lucosok. A Kemeneshát montán flóraelemekben szegény, megjelennek a pannóniai xeroterm elemek és vegetációtípusok. Cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes a zonális erdőtársulás. Gyakoriak a savanyú, tápanyagban szegény talajú erdők helyein kialakult másodlagos csarabosok, fenyérek. A száraz területek természetes erdőit az akácosok váltották fel. A táj nagyrész mezőgazdasági területté alakult. A megye éghajlatában nagy mértékben érződik, hogy az Alpokhoz és az Atlantióceánhoz legközelebb fekvő hazai tájak tartoznak ide. A terület kontinentalitása mérsékelt, az évi hőmérsékletingás viszonylag kicsi, az évi vízellátottsága országos viszonylatban a legjobb. Jelentős természetes állóvize nincs a megyének, folyóvizei részben a Rába vízgyűjtőjéhez tartoznak. Vas megye madarainak legújabb névjegyzékét Barbácsyr állította össze, amelynek alapján a fauna elemenkénti csoportosítását elvégeztem. A fajok csoportosításánál Legány3 felosztását vettem alapul. Kiszámoltam az országos és a megyei avifaunában az elterjedési típusok százalékos arányát és a két adatsort összehasonlítottam. Vas megye madárvilágának alapfaunáját elsősorban a palearktikus, a holarktikus, az európai és az európai-turkesztáni elterjedési típusba tartozó fajok alkotják. Ezeknek a faunaelemeknek az aránya a megye avifaunájában nagyobb mint az országos faunában (1. ábra). Ez valószínű nemcsak a megye természetföldrajzi viszonyaival van összefüggésben, hanem azzal is, hogy a megye nagy részén folytatott intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés csökkenti a természetes élőhelyek változatosságát. Ennek lehet következménye a széleskörűen elterjedt, euryök fajok nagyobb dominanciája. A megye avifaunájában a mediterrán: füleskuvik (Otus scops), balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus), vörösfejű gébics (Lanius senator), csicsörke (Serinus serinus), a turkesztáni-mediterrán: vörös gém (Ardea purpurea), cigányréce (Aythya nyroca), törpesas (Hieraaetus pennatus), fehérkarmú vércse (Falco naumanni), ugartyúk (Burhinus oedicnemus), kuvik (Athene noctua), gyurgyalag (Merops apiaster), fülemülesitke (Lusciniola melanopogon) és a paleomontán fajok: havasi csóka (Pyrrhocorax graculus), hajnalmadár (Tichodroma muraria), vízirigó (Cinclus cinclus), örvösrigó (Turdus torquatus), havasi szürkebegy (Prunella modularis) a színező elemek, amelyeknek fajszáma és százalékos aránya a megyei avifaunában hasonló mint az országosban. Vas megye madárfajai közül hiányzanak a nearktikus, az észak-atlanti, a paleoxerik, a tibeti, az etiópiai, az antartikus és az orientális faunaelemek, amelyek az országos faunában megvannak. A megyében költő madarak közel fele, 42%-a a palearktikus elterjedési típusba tartozik (2. ábra). A gyakori költőfajok faunaelemenkénti megoszlása a következő: palearktikus 19 faj, európai-turkesztáni 9 faj, európai 8 faj, holarktikus 2 faj, mediterrán, paleoxeromontán, indiai-afrikai, ismeretlen 1—1 faj. Az elterjedési típusokon belül Vas megye költő avifaunáját a hegyvidéki-erdei (montan-sylvicol) fajok, pl. hegyi billegető (Motacilla cinerea), búbos cinege (Parus cristatus), keresztcsőrű (Loxia curvirostra), az észak-nyugat-, nyugat-európai elterjedésű vikariáns fajok, pl. kormos varjú (Corvus corone), kor 2