Kertbeny Károly: Magyarország legrégibb drámairodalma 1550-1575. Nyílt levelek (Budapest, 1878)
Előszó
ELŐSZÓ F. évi február 27-én olvasott P. Szathmáry Károly úr a Kisfaludy Társaság gyűlésén a legrégibb magyar drámákról. Gyulai és Beöthy urak jelezték az ő álláspontokat e felolvasással szemben, több tekintetben igen helyesen. Ellenkezésbe jönnek Szathmáry úrral, de mások is más véleményben vannak e tárgy felöl. Egy barátomat, a rudasfürdői remetét, kinek igen sok érdeme van a magyar irodalomnak a külföldön való megismertetése körül, s ki fel szokta irogatni észrevételeit azok felett, miket olvas, igen érdekelte e tárgy, s szabad óráit, melyek nagyobb szabású munkáján való dolgozásából fenmaradtak, a feletti észrevételeinek megírására fordítá. Lap lap után telt, s a szándékoltnál nagyobb terjedelmet vett a munka, melyet nekem elolvasásra adván, szerény véleményem az volt, hogy jó lenne azt közzétenni, ha másért nem, hogy közönségünk a színügynek és a színirodalomnak állásával a XVI. században megismerkedhessék. Barátom ezutáni óhajtásának engedve munkáját, neki nem lévén erre ideje, felfordítom magyarra, s átadom azt most a t. közönségnek, s reméllem, nem fogja elveszettnek tartani az időt, melyet annak elolvasására szentel, reméllem, méltánylatot talál ezen !.