Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Az észtisztelet roppant eredményei
nak bemutatván, az olly érdeket gerjesztett, hogy számára Trójában egy fellegvár építtetett, Ilium név alatt; ebben egy nagy templom emelkedett Pallas poholnak, mellynek szentélyébe rejteték el az imádott palladion; és róla ez a' hit terjedek el, hogy addig állami Trója, mig ezen védő szentség ennek falai között lakozandik; de a’ melly innen Diomedes és Ulysses által eloroztatván, Athen városába került, mint Pausanias írja Attica leírásában, i. e. 28. — bár ennek leírásával később sok város dicsekedett, jelesen : Argi, és Róma , ’s mások , mint ezt du Theil nevű franczia tudós földerítette .Ezek szerint a’palladion bár babonás eredetű; de az elv, melly benne rejlik, az eszme, mit képvisel, olly igaz, olly szent és örök, hogy a’ legmíveltebb nemzetek még ma is azt vallják, és teszik kormánytanuk' sarkelvéül. Mit jelent tehát sajátlag a palladion? Ezt, míg valamelly város, vagy ország erős és félelmes fegyveres erőt tart fenn, ifjait a’ fegyverforgatásban gyakorolja, őket a’ vitézségre neveli; míg polgárai’ erkölcsét tisztán tartja, — jelve lévén a szüzesség az erkölcsi tisztaságnak, az erénynek — míg a műipart elősegéli és kifejti: addig ezekben olly védő szentséget bír, melly őt a’ feloszlástól hatalmasan megvédi. Röviden jelenti ezen axiómát : a’ társalmakat, míg lehet, szelíd bölcseséggel, erkölcsiséggel, ipargerjesztéssel kell kormányozni és fentartani; de ha kell, férfias vitézséggel is. A palladionban, még mintegy csirában rejlő eszme és elv, az athéni várban tiszteltetett Pallasban fejlett ki fenséges nagyságban, és dicsőségben, kinek Athénben négy főtemploma lévén, a’ legfőbb templomban úgy tisztelteték, mint szent szűz — Parthene — jelve a’ diadallal küzdő erköltsiségnek; a’ másikban úgy, mint az önvédelemre szorítkozó vitézségnek — Pallas area — a’ harmadikban úgy, mint jelve a’ békés kománybülcseségnek — Pallas Pallas — a’ negyedikben úgy, mint jelve az egyetemes műiparnak — Pallas ergane — miként ezt Pausanias említett munkájából láthatni. Ha ezen dicső jelvet egybehasonlítjuk az ősz régiségben föltűnt nemzetek’ kormánytanával, és gyakorlatba vett elveivel, kik azt tartva, hogy a’ hadakozás az emberiség’ természeti állapotja, nem pedig a’ békés fejlődés, azt tartva, hogy e‘ világ, és élet a’ testi gyönyörélvezet’ helye, nem pedig a’ küzdelemnek, és erénynek, ezeknél fogva fő gondjokat nem a béke’ fentartására, hanem arra irányozták, mint pl. Sparta, hogy népeik harcziasak, ifjaik , szüzeik testre erősek legyenek; ha elgondoljuk, hogy az ázsiai vallások, mint Herodotus*) tanúsitja , nem csak eltűrék a’ feslettséget, hanem magokban a’ templomokban ebből rút kereskedést űztek, sőt parancsoltak; — innen *) Histoire de l' acad. d. Inscriptions. Tom. XXXIX. 2) Euterpe , c. 64. Caeterifere omnes mortales , praeter Aegyptios , et graecos coeunt in templis.