Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Az észtisztelet roppant eredményei
A’ MAGYAR PARTHENON’ MÁSODIK ELŐCSARNOKA: If* Sk Eiör Eön v VAGY AZ ÉSZ TISZTELETÉNEK ROPPANT EREDMÉNYEI. Életharmoniámban nyilvánítom, hogy több éven át gyűjtögetett philosophiai dolgozataim’ töredékeit egy általam harmonisticainak nevezett rendszerbe összeszedni és Magyar Parthenon czím alatt, ha élek, kiadni szándékozom. Addig is, hogy a tisztelt Academia láthassa, minő irányt tartok magam előtt, és mint akarok épen nem iskolai újabb rendszert alkotni, hanem hazám, ’s nemzetem’ egyéni és társalmi élte’ szépítésére és a’ honi philosophiai míveltségre parányi erőmtől telhetőleg hatni, itt, említett Parthenonom második előcsarnokát ismertetem meg, előadva ebben azt : mi fölséges ideált tisztelt a’ hellen, különösen Athen , Pallasban , aki sajátlag jelképe vala az egyéni és társalmi életszépszégnek, és mi roppant hatása vala e’ párnélküli , és valóban csodálandó symbolnak mind az itt született philosophia keletkezésire, mindazon nemzeti dicsőségre, mellyet a hellen aranykorában viva ki magának : olly nemzet, kiről nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy az utána következett minden nép, és kor’ tanítójául rendeltetett, és emberi nemünk’ szellemi képzésire példányul állíttatott. Mihep jutottam ez első tekintettel túlságosnak látszó szemléletre? szabad legyen már most előadnom. A’rendszeres bölcsészet, — az életbölcseség és az egyetemes lángészama’ legszebb gyümölcse, a mikép jól tudjuk, a helléneknél született. Nem is születhetett ez másutt, mint itt; mert olly kitűnő lelkülettel, és észsajátokkal egy nemzet sem vala soha úgy ellátva, mint ez; a’ki élénk érzéket nyerve mind a’ természet, mind a’müszépségekre, éber ügyeimet tanúsított a’ természet nagyszerű jelenetei iránt, és