Szalai István: Tapasztalati lélektan (Pest, 1858)
Bevezetés
-nek egyik tényezője magok a tárgyak, másik tényezője a mi lelkünk. Szeretném látni, hogy elvek nélkül, csupán a bel- és külérző eszközök segítségével a tapasztalás útján ki készíthet rationális psychologiát, kosmologiát, theologiát. 2. Hogy a módszerre nézve én nem követem az inductiót vagyis az észlelést, tapasztalást, hanem a priort készítem a philosophia, következéskép én indealista vagyok.Értekezésemben világosan kimondtam , hogy az elveket, törvényeket előbb elemző úton, tehát kül- és beltapasztalás által kell fölkeresni, azután lehozó úton a megtalált törvényekből, elvekből, kell rendszerbe önteni; mint ezt lélektanommal is bizonyítom. Múltkori értekezésem nem philosophia, hanem a philosophia tartalmairól magyarázat, azt pedig csupa észlelés által véghez nem vihettem. — Úgy hiszem, hogy Szontagh úr is, midőn a logikai törvényét fejtegeti, azon alapokból hozza le: „hogy az öntudat magában egyezmény“, tehát nem észlelés által. Hogy monista, még pedig idealista nem vagyok, elég bizonyságot tett múltkori értekezésem, melyben nyilvánítottam, hogy ösmereteink két kútfőből (énből és nem-énből, természetesen némely ösmeretek két eszményi kútfőből, mint pl. az öntudat) származnak, és hogy 3 dolognak tulajdonítok realitást. Különben pedig Szontagh úr maga állítja az 1856-diki Akadem. Értesítő, 4-ik, füzet 174-ik lapon : „A philosophia a prioristikai tudomány, mely csak öntudatunk mélyeiből kifejthető.“ 3. Rendszert illetőleg: hogy én a tételt, ellentételt és egyezményt a dolgok lényegének állítottam, sőt ezen triás dialektikai mozgása által van szerkesztve rendszerem ; holott pedig — úgymond — azok ítéletünk alakjai: hogy képezhetné tehát a logikának terminus majora, minora és consequentiája a dolgok lényegét ? Én soha nem állítottam ama triást a dolgok lényegének, hanem a lényegek alakjának; egyébiránt az elvekből vagyis az elvek segítségével nem a dolgok lényegét, hanem a dolgok lényegéről való ismeretet, tudományt, szoktuk következtetni.