Toldy Ferenc: A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig, vagyis az utóbbi három század kitünőbb irói és költői életrajzokban és jellemző mutatványokban. 2. A 19. század költői. Kazinczy Ferenctől Arany Jánosig (Budapest, 1857)
Tizenkilencedik század
795 KÖLTÉSZET. - XIX. SZÁZAD. 796 fel Vörösm. László úr tolla után, mint aminő valóban volt gyermekkorában . . . Sándor igen csendes, szelíd, magányt kereső gyermek volt; számtalanszor megpirongatták őt szüleim, ha rokonaink. . . hozzánk jöttek, mert társaságunkat mindig kikerülte, bezárta magát a szobába, s könyvei közt lelte mulatságát. A lovaglásnak pedig épen nem volt barátja . . stb. 7) Orlai id. emlékrajzában, mely szerint 1849-ben, belefáradván a viszontagságos időkbe, arról gondolkodott, hogy visszavonulva mindentől, csak a festészetnek éljen. 8) „Ez év — írja Vörösmarty L. az id. h. — válságos volt reájuk nézve, az árvíz rommá tette házukat, bérlésök rosszul ütött ki, megbuktak, s el kellett adni mindeneket. A következő évben örök időkre elhagyták a Kúnságot.“ (Sándor költeményei szerint hol Duna- Vecsén, hol Szalk-Szent-Mártonban találjuk a későbbi időkben). — Orlai a szövegben használt szavakkal él, melyeket megerősít maga Petőfi is „Az öreg kocsmáros“ című versében (1. alul 2. sz. alatt). 9) Ezt, mint mindent, mi selmeci félévi múlatására vonatkozik, Szeberényi Lajos jegyzette fel id. A.; az így hangzott : ,,E moribus, poetica, geographia antiqua, interpretatione auctorum, exercitiis stili cl. 1., e doctrina fidei, antiquitatibus romanis cl. 1-mae ex alt., ex historia patriae cl. 2-dae.u.,Az irály és magyar történetből kapott osztályozatból —jegyzi meg Szeberényi Lajos — tűnik ki leginkább P. tanítóinak gyülölségből származott igazságtalansága, s ezt ő is legnehezebben viselte. Mert az irályban tanulótársai közt legkitűnőbb volt, legkedvesebb tudománya pedig a magyar történet, melyet azonban nem az iskolai fasciculusokból, hanem a magyar nyelven írt legjobb művekből tanult“. Ismét , igaz „az idegen latin nyelven szárazon előadott tudományokat, különösen a csupán latin classicusokból compilált, korunk igényeitől elmaradt költészettant nem tanulta oly szajkómódon, mint némely első eminens . . . Ráfogták, hogy a költészettanhoz nincs kedve, neki kinek ez a m. történet mellett csaknem kizárólagos tanulmánya volt, ki talán már akkor is jobban értette, mint nem egy költészettanár.“ 10) „P. eltávozta után a magyar társaság jegyzőkönyvében február 16-án ezek vannak róla : „„Felolvasta elnök urunk (ez Szeberényi volt, kinél P. némely művei maradtak) ezek után az iskolai pályától s tőlünk búcsút vett Petrovich társunk munkáját, melyben a költészet kecse oly kitűnő volt, hogy meglepve kellett reá figyelnünk, s egy szívvel szájjal az Érdemkönyvbe beírni óhajtottuk.““ Jól emlékezem, hogy ,A hitelenhez” címzett, s fenebb említett, és a most érdeklett mű közt roppant volt a különbség. P. olvasás, gyakorlás és studium által már akkor költővé képezte magát. De fájdalom ez ifjúkori munkája : A költő keserve elveszett. Az Érdemkönyv megvan ugyan, de azon lapok, hová ez írva volt, hiányzanak.“ Szeberényi az id. h. “) így rajzolja ez időpontot, s talán nagyon is regényesen, Gyulai Pál az id. h. 25, 26. 1. Említi ekkori alkalmaztatását maga is Úti Jegyzeteiben (Életképek, IV. 1845. 26. 1.). 12 ) így beszéli ezt Gyulaitól eltérőleg Orlai az id. h.; s egyezik ezzel Szeberényi is,id.h. ki P. saját elbeszélése után az apa és fiú találkozását előadja, s mikép ez atyja elől megszökött. Annyi bizonyos, hogy ekkor nem látta az atyai házat. **) „K. Vilmos barátomhoz“, Összes költeményei 1847-ki nagy kiadása 109.1., és : „Katona barátomhoz“ u. ott 210. 1. ,4) L. Gyulai Pált az id. h. 20. I. ,s) „Elbúcsúztam a színészettől — írja 1842. jul. 7. Szeberényinek, az id. h. — de, ha isten segít, nem örökre . . . Lemondok a verselésről! ez a mai világban szegény embernek háladatlan egy mesterség. A prózához állok, mitől valaha annyira irtóztam.“ 16) E tartózkodásának emlékét két megható darabja tartotta fen : „Hazámban“, melyet azon évi novemberben az Athenaeum (1842. II. 54. sz.) közlött, s mely alatt állt először a Petőfi név, és : Egy estém otthon (Összes költeményeiben 176.1.). ,7) Minden, ami Selmecrőli eljövetelétől idáig elmondatott, kevés kivétellel Orlai adataiból van összeállítva. 18) Ezen állapotját meghatóan festi „Egy tél Debrecenben“ című versében. ,0) De benne a jelentékeny tartalék : Hát — addig is, míg újra elzárt Mennyországomba léphetek ; Isten veled, regényes élet, Kalandok, isten véletek. 20) Szigligeti „Szökött katonájá“ban, Gémesi szerepében, megzavarodva mondván : „hát Julcsa kisasszony vőlegény?