Dr. Zlamál Vilmos: Az állattenyésztés fontossága s jelenlegi állása Magyarországban (Értekezések a természettudományok köréből, 1/3., 1867)
G ZLAMAL VILMOS. Lovakban felül halad bennünket : A keleti Gácsország, mely 450 db, s a nyugati Gácsország, mely 448 db lovat tart 10 mértföldön. A juhok tekintetében Magyarország elsőséget enged Dalmátországnak, mely 3669 darab, s a tengermelléknek, mely 2523 darab juhot számlál 1 □ mértföldön , a többit pedig mind, s közülök néhányat jelentékenyen fölülhaladja. Legkedvezőtlenebb arány tűnik elő nálunk a szarvasmarhában , mely tekintetben Magyarország csupán Tyrolt, Dalmátországot s a Tengermelléket múlja fölül, míg a többi országok által tetemesen háttérbe szoríttatik ; így pl. Felső-Ausztria . . 2340 dbot nyug. Gácsország 2231» Silézia................... 2154» Csehország . . . 2033n Alsó-Ausztria . . 1535n Salzburg .... . 150411 tenyészt 1 □ mföldön. A szarvasmarháénál alig valamivel kedvezőbb a sertéstenyésztés, mivel honunkat e tekintetben sok más ország fölülmúlja, u. is , míg nálunk 1 □ mértföldre esik 804 db. Horvát és Tótország . 1320 dbot. Morvaország Silézia . Alsó Felső Stájerország Ausztria 845 908 1163 1290 1399 mutat fel. Ezen térmértékre nézve már magában véve is kedvezőtlen számviszony, még kedvezőtlenebb jelentőségűvé válik, ha Magyarországnak földminőségét s kedvező éghajlati viszonyait vesszük tekintetbe, hol mindennemű gazdasági állatok tenyésztéséről már maga a természet anyailag gondoskodott, míg más országokban csak egyes állatfajok örvendhetnek e kedvezménynek. A térnagyságon, s földminőségen kivil, még egy másik fontos mozzanat van a marhaszám arányosságának megítélésére, s ez a népesség.