Than Károly: A szénéleg-kénegről (Értekezések a természettudományok köréből, 1/7., 1867)
A SZÉNÉLEG-KÉNEGRŐL. THAN KÁROLY I.EV. TAGTÓL. Olvastatott az 1867-ki jut. 8-dikai illésben.) Van szerencsém a tok. akadémiának egy általam újonan fölfedezett légnom sajátságairól jelentést tenni. E légalaku vegyület egy parány szénony, egy parány éleny és egy parány kénből áll, képlete COS. Vegyj elleménél fogva úgy tekinthető, mint a szénéleg-gyöknek (СО) kénvegyülete, miért is magyarul szénélegkénegnek neveztem. E név azért is indokoltnak tekinthető, mivel a kérdéses vegyület a szénenynek élege és kénege is egyszersmind. Német neve a divatozó nevezéktan elvei szerint Kohlenoxysulphid. A vegyértékek törvényének alapján és a szénenynek négyvegyértékű természetéből már rég sejtettem, hogy ezen vegyület létezhetik, annyival inkább, minthogy a kérdéses légnem vegyalkatára nézve, a már ismeretes szénsavaa,, és szénkénog CS,2 között áll, és olyannak tekinthető mint a szénsav, melyben a második élenyparány kén által van helyettesítve. Márpedig tapasztalás szerint a kén, miként az éleny, két vegyértékű, és azon felől e két elem vegyjelleme igen hasonló, tehát a felérintett törvény értelmében egymást parányonként helyettesíthetik. Már mintegy másfél év előtt tettem kísérleteket a gáz előállítására, melyek legalább részben igazolták sejtelmemet, azonban egyébb teendőim halmaza miatt, kénytelen voltam e kísérleteket félbeszakítani, míg a koronázási szünnapok sikeres folytatásukat ismét megengedték.