Koch Antal: A górcső alkalmazása a kőzettanban (Értekezések a természettudományok köréből, 1/17., 1870)
KOCH ANTALTÓL. A képződésmódjára és azon másodlagos változásokra, melyeknek alávetve voltak; másodszor, az elegyrészek együttes kiképződésére (paragenesis) ; harmadszor, a kőzettömeg alaki és anyagi képződésmódjára. Vogelsangnak *) ezen definitiójából láthatni, hogy a górcsővi vizsgálat külösen a különnemű apró kristályos kőzeteknél alkalmazandó, mert itt legnehezebb, sőt lehetetlen egyéb eszközök segélyével a kőzetet összetevő elegyrészeket kipuhatolni s a górcső az, mely ily kőzetek vegyelemzésénél a valószinü elegyrészekre tett következtetések helyes vagy helytelen voltát leghamarább kiderítheti. De nemcsak ilyen, hanem minden egyéb kőzet és ásvány is érdemes a vizsgálatra, mert bármily tisztáknak lássanak is azok, a górcső alatt bámulva fogjuk tapasztalni, hogy egyrészt mennyi idegen anyagot zárnak magukba, másrészt mint tűnik fel világosabban a kőzetnek vagy ásványnak górcsövi szerkezete, oly adatok, melyekből azoknak kiképződésére bízvást vonhatunk következtetést. Az áttetsző vagy átlátszó ásványok és kőzetek vizsgálása jóval egyszerűbb, mint a homályosaké, azoknál meglehetős vékony lemezkét hasítunk le, vagy finom szálkát törünk le s kész a górcsövi tárgy. Több gondot, türelmet és gyakorlat által szerezhető ügyességet igényel azonban a homályos ásványok és kőzetek elkészítése alkalmas górcsövi tárgygyá; miért is feleslegesnek nem tartom a módot, melylyel legbiztosabban lehet ezélt érni s mely szerint a bécsi udvari ásványtárban történik a csiszolás, körülményesen leírni. A csiszolás menetében három főpont vehető fel : 1. A kőzetből alkalmas lapos darabot leütünk s ezt ujjaink közé fogva, megnedvesített köszörültőlapon durva smirgelpor közvetítésével addig zsúroljuk, míg meglehetősen sík lapot kapunk. Erre átmegyünk vastag homályosra köszörült üveglapra, melyen már finomabb smirgelpor segélyével csiszoljuk tovább a sík lapot, míg a szabad szemmel észlelhető egyenetlenségek egészen el nem távolodtak. Ezután ismét más homályos üveglapra kell átmenni, melyen azonban csak igen finomra iszapolt smirgellel csiszoljuk tovább a kőzetdarabkának illető felét mindaddig, míg a *j Philosophie der Geologie und microscopische Gesteinstudien. Bonn 1867. (131. lapon.)