Than Károly: Közlemények a magy. kir. egyetem vegytani intézetéből (Értekezések a természettudományok köréből, 3/5., 1872)
A »szobránczi« hideg sós-kénes ásványvíz vegyi vizsgálata. Dr. FLEISCHER ANTAL, m. k. e. tanársegédtől. I. Minőleges vizsgálat. A víz nagy négyszögü medenczében foglaltatik, melynek fenekéről több helyi gázbuborékok emelkednek fölfelé. A víz felszínén vékony fehér rétegek úszkálnak, melyek kiválólag szénsavas mészeny és magnesiumból állanak. A helyszínen nem igen erős, habár határozottan kivehető kénköneny szag érezhető, mely azonban a víz felzavarásánál sokkal erősebb lesz. A frissen merített víz nem egészen tisztán átlátszó, de sokkal erősebben zavarodik a levegőn való állásnál. A hevenyen merített víz a vörös lakmuszt megbékíti, s a sárga Curcuma papírt megbarnítja. Amoniakos nitroprussidnatrium által ibolya szint vesz fel. Legénysavas ezüst savanyú oldatával a frissen merített víz azonnal fekete csapadékot ad. Kénsavas Cadmium szintén azonnal csapadékot idéz elő benne. Ezen utóbbi kísérletek bizonyítják, hogy a kénnek legalább nagy része,mint kénhydrogén,nem pedig mint szénéregkéneg foglaltatik a vízben. A víz hőmérséke 1870. május hó 10-én mérve 15,0° Coll. volt. Fajsúlya 24,4°-nál : 1,00455. A Pestre felküldött nagy számú üvegek felbontatván, a kénköneny szag kivehető volt. Lombikban főzve csapadék keletkezett, mely szénsavas és kénsavas mészeny és magnesiumból állott. AKAP, ÉRTEK. A TERMÉSZETTITOKOKÉRŐL. 1872. 1*