Dr. Szabó József: Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben (Értekezések a természettudományok köréből, 4/5., 1874)
4 SZABÓ JÓZSEF. Ezen tulajdonságok tárgyalását előre bocsátván, következik maga a gyakorlati eljárás a Földpátok meghatározásánál. I. A FÖLDPÁTOK ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI. Az alak és szöveg. A kőzetekben ritkábban találkozunk jól kiképződött kristályalakkal, ha vannak is, a kiszedés többnyire bajos és így leginkább csak a körvonalak szerint említjük ezen tulajdonságot, s e szerint vannak krystályos körvonalú és nemkristályos körvonalú Földpátok, mely utóbbiak többé-kevésbbé szabálytalan szemek alakjában jönnek elő. A meghatározásra elsőséget adunk a krystályos körvonalúnak, de a határozatlan körvonalú is figyelembe veendő, mert ha mind a kettő ugyanazon kőzetben fordul elő, akkor rendesen kétféle Földpár van jelen, a krystályosabb szokott lenni az Orthoklas, a kevésbbé krystályos körvonalú az Oligoklas. A szövegnél az tekintendő leveles-e vagy nem, hasad-e vagy nem. Látszanak-e ikrek vagy ikerrovátkok vagy nem ? A leveles szöveg a tökéletesebb kiképződés jele, ilyen veendő a részletes meghatározáshoz, s ezen tulajdonság igen kis daraboknál is elárulja magát, ha azokat üllő-vason kalapácscsal óvatosan ütjük, úgy hogy ne zúzódást idézzünk elő, hanem lehetővé tegyük, hogy a hasadás jusson érvényre. Azonban a kőzetekben szemcsés szövegű földpátszemek is fordulnak elő, és ha csak ilyen van, a részletes meghatározáshoz sem vehetünk mást. A szemcsék halmazában idegen anyag gyakrabban lehet, azért az ilyen anyaggal tett meghatározás mindig csak többé-kevésbbé megközelítő ; különösen tapasztaltam, hogy a Quarcztrachytok szemcsés Földpárjában ritkán hiányzott egy két quarczszem, és ezek elárulták magukat azáltal, hogy a különben könnyen olvadó Földpárból mint egy nem olvadó üveges csúcs kiállva maradtak. Az ikerképződést is megemlítjük, egyszerű-e vagy polysynthetes , még inkább az ikerrovátkosságot ; ez felette