Dr. Rózsay József: Tanulmány a régi zsidók orvostanáról (Értekezések a természettudományok köréből, 5/9., 1875)
TANULMÁNY A RÉGI ZSIDÓK ORVOSTANÁBÓL.I Dr. RÓZSAY JÓZSEF**v. tagtól. (Felolvasta az osztályülésen 1974. december 7.) Az emberi nem fejlődése bármely egyes szakmájának története fényt vet az emberművelődés történetére. E szempontból a vallás, a törvénykezés, a gyakorlati tudományok és művészetek, nemkülönben a szó szoros értelmében vett tudományok fejlődése egyaránt tanulságos és érdekes tárgyat képeznek. De különösen az emberi jólétet közvetlenül célzó intézkedések tüntetik fel az egyes államok és időszakok műveltségi fokát, és azért az orvosi gyakorlat és orvosi tudomány története nemcsak e tudomány szempontjából fontos, hanem azért is, mert az orvosi tudomány állapota bizonyos időszakban igen jól tükrözi vissza az államok művelődési állapotát. Nevezetesen áll ez a zsidók orvostanáról. A régi zsidó nép azon népeknek volt egyike, melyeket kifejlődésük igen különböző szakaiban lehet észlelni, mert a zsidók igen számos más néppel közlekedvén, azoktól különféle korokban különféle szokásokat kölcsönöztek. Ez az oka, hogy a zsidók állami élete és törvénykezése a legkülönbözőbb keleti népek befolyását mutatta, s ugyanezt mondhatni a zsidó orvostanról is. Itt is a fejlődés egyes szakaiban a legkülönbözőbb külső befolyások hatását látjuk s azért a zsidó orvostan történetét csakis oly módon vagyunk képesek kellőleg értelmezni, ha a zsidó népet, kétféle szempontból tekintjük t. i. saját művelődése és fejlődésének, s az idegen nemzetek (egyptomiak, görögök, perzsák, babilóniaiak) reája gyakorolt befolyásának szempontjából. M. TUD. AKAD, ÉRTEK, A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL. 1874. 1*