Schenzl Guidó: Az isogonok rendhagyó menetéről Magyarország erdélyi részeiben (Értekezések a természettudományok köréből, 8/1., 1877)
Az Isogonok rendhagyó menetéről Magyarország erdélyi részeiben. Közli dr. Schenzl Guidó r. tag. Azon észleletek összeállításánál, melyeket dr. Frei Károly 1848-tól 1859-ig véghezvitt s ezeknek az általam 1864-ben Kruspér István tanárul közreműködése mellett tett mérésekkel való összehasonlítása alkalmával az erdélyi vidékeken oly feltűnő szabálytalanságok — mondhatni rendetlenségek mutatkoztak a magnetikus elemekben, hogy valami nagyobbszerű zavarodásra kell következtetnünk. A Kreil meghatározta pontok száma csak nyolcz, t. i.: 1. Dobra (Maros-Illye közelében), 2. Gyula-Fehérvár, 3. Nagy-Szeben, 4. Fogaras, 5. Segesvár, 6. Maros-Vásárhely, 7. Besztercze és 8. Kolozsvár. Az illető megfigyelések egész terjedelmükben nagybecsű munkájának: »Magnetische und geografische Ortsbestimmungen im österreichischen Kaiserstaate, Prag, 1850.« III. és IV. évfolyamában vannak közzétéve. Elég lesz tehát itt csak az eredményekről, amennyiben az elhajlásra vonatkozunk, röviden említést tennem. Megjegyzem, hogy a geográfiai hosszúságok Ferrótól(a párizsi meridiántól 20 fokkal nyugat felé) számíttatnak; közös normálpontot azon érték vétetett föl, mely a prágai 15.°0-nyi elhajlásnak megfelel. M. T. AKAD. ÉRT. A MATÍZ. TUD. KÖRÉBŐL. 1877.1*