Laufenauer Károly tr.: Agyszövettani vizsgálatok (Értekezések a természettudományok köréből, 9/6., 1879)

Adat az Aquaeductus Sylvii szövettani szerkezetéhez. (I. II. ábra.) A Sylvius-féle vízvezeték palisad alakú nyiladékának tér- és alakbeli változatait már Stilling ideje óta elég jól ismerjük. Később Gerlach, a gerincz­agy és az oblongata alapos ismerője, a Sylvius-féle vízvezetéket egy kimerítő tanulmány tárgyává tette, s ez alkalommal e vezeték finomabb bűncz­és szövettani viszonyaival is megismertetett bennünket. Gerlach után tudjuk, hogy a Sylvius-féle vízvezetéket épúgy, mint az agygyomrácsokat és a gerincz-agy központi csa­tornáját hámsejtek bélelik ki, melyek itt az Aquaeductusban csilló szőrökkel vannak ellátva. II. ábra. (a). A hám­sejtek után egy finoman szemcsézett reticularis szövet­réteg követ­kezik (b), melyben itt-ott pókalakú vagy csillagalakú sejtek vannak beágyalva, s mely rétegben a hámsejtek fonálalakú függelékei részint elvesznek, részint az említett pókalakú sej­tekkel vannak összefüggésben. Az ötvenes évek vége felé e pókalakú sejtek igen he­ves irodalmi vitára szolgáltattak alkalmat, amennyiben egy részről Bidder és Kupfer, másrészről Hannover és Stilling között e pókalakú sejtek ideg- vagy kötszöveti természete fölött igen ellentétes nézetkülönbségek merültek fel. A vita utóbb is azzal végződött, hogy Bidder és Kupfer nézete, mely­hez Gerlach, Kölliker és Deiters is hozzácsatlakozott, jutott érvényre, mely szerint e pókalakú sejtek nem ideg, hanem kötszöveti sejtek. M. TUD. AKAD. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉRŐL. IX. K. (5. SZ.1*

Next