Dr. Szabó József: Fouqué minkája santorin vulkáni szigetről (Értekezések a természettudományok köréből, 9/13., 1879)
FOUQUÉ MUNKÁJA SANTORÍN VULKÁNI SZIGETRŐL. Megismerteti és jegyzetekkel kiséri dr. SZABÓ JÓZSEF. San tor in, unó des iles les plus rcmarquábles, et. les plus instructive» de la térré. É1 i e (le Beáimon t. S&ntorin ist die Sclmlc fiir das Stúdium vulkanischer Trümmergesteine und ibrcr Beziehungen zu Lavon und Lavaartigen Trachyten, und zugleicli jener Erhebungskrator, in dóm man die Theorie von Buell’s in dor vollendsten Entwickelung sielit, ja seben muss, wenn niebt Kigonsinn die Augen scbliosst. Russeggcr. »Santorin et ses eruptions« czím alatt jelent meg egy nagy munka, szerzője Fouqué, a College de Francéban a geológia tanára. A vulkanológia terén kiváló fontossággal bír, mert míg egyrészt olyan vidékre vonatkozik, mely Európa tevékeny vulkánjai között foglal helyet, és mint ilyet sokan szemlélet alapján ismerik, másrészt az utolsó eruptiójának tanulmányozásából, a tudós szerkesztő alkalmat vesz több sarkalatos kérdés tisztázásához s illetőleg eldöntéséhez behatólag járulni. Santorin a Cycládok legdélibb szigeteinek egyike. Utolsó eruptiója 1866-ban kezdődött, nagy zajt ütött, és nem ok nélkül , mert míg egyrészt elhúzódott 5 évig, másrészt nem csekély szárazföldet képezett kinyomult láváival. Azon tudósok között, kik különféle országokból oda küldettek 1866-ban, volt Fouqué is, mint az Académie des sciences küldöttje, Párisból. Részletes jelentések napvilágot láttak tőle már akkor, valamint a többi tudóstól. Fouqué azonban a kidolgozásnak egy általánosabb tervére is vállalkozott. Még két ízben ment M. T. AKAD. ÉRTEK. A TERM. TUD. KÖRÉBŐL, 1*