Böckh János: Adatok a Mecsekhegység és dombvidéke jurakorbeli lerakódásainak ismeretéhez (Értekezések a természettudományok köréből, 10/10., 1880)
4 BÖCKH JÁNOS. Duna-Szekcsőnél maga a folyam vize mossa e dombvidék diluvialis lerakodásait, Báttánál pedig ama sajátságos nyelvvel végződik a Sárviz torkolata felé, melynek létrejötte az ott a lazább diluvialis lerakodások alját képező, a viz megtámadásának jobban ellentálló mesozói mészkövek jelenlétében találja természetes megfejtését. Már más helyen említem, hogy a Mecsek vonulat hegyalkotó alakban, Pécstől körülbelül 15 kilométernyire nyugatra kezdődik, hol Megyefától keletre a Kapos-szelegygyel 364’24 m (192’24°)x) emelkedik egy jól jelölt törési vonal mellett, mely utóbbi Megyefától és Hetvehelytől csak csekélységgel keletre árulja el jelenlétét, délnyugatról éjszakkeletre tartó csapással. Ezen törés következtében megszakadtak mindazon palacozói és mesozói lerakodások, melyek a hegység és domvidéke Pécstől nyugatra eső részében képviselték, s mig a törési vonaltól keletre fekvők részben magasra emelkedve a Mecsekhegység e legnyugatiabb szárnyát alkotják, addig a törésen túl fekvők a mélységbe sülyedtek, s a jelenleg felettük települő neogén és diluvialis rétegekkel ama dombvidéket képezik, mely hegységünket eme nyugati részében környezi. A Kapos-szelegytől tovább keletre fokonként emelkedik a vonulat, mi Szt. Lőrinczről tekintve, igen szépen látható. Az első és legalacsonyabb lépcső ekkor a Kapos-szelegy körül mutatkozik ; a másodikat a vezérkari térképen Cseresés Parragnak jelölt táj magaslatai képezik, a harmadik és legmagasabb pedig maga a Kővágó-Szőllős mögött lévő Szt. Jakabhegy, mellyel hegységünk már 591 16 m (312°) magasságra jutott. A gerinczvonalnak csapása a hegység ezen legnyugatibb részében átalában nyugat-keletinek mondható, mert csak csekélységgel tér el ezen iránytól kelet-délkeletnek. A Szt. Jakabhegyet elérvén, hatalmas szomszédja, a 612ш- (323°)-re emelkedő Mecsek felé, ismét alábbszáll a vonulat, minthogy ama hágó szerepel itt, mely az átkelési pontok egyikét képezi. ") A magaslati adatok dr. Petersnek a következőben többször idézett művéből, túlnyomólag pedig a vezérkari térképekből vétettek.