Pertik Ottó: Myelin és idegvelő (szövettani tanulmány) (Értekezések a természettudományok köréből, 10/11., 1880)
4 PFRTIK OTTÓ. eltávolítás után rögtön megalvad. Ez alvadás a körzetből terjed a központ felé s tökéletlen vagy teljes lehet. Első esetben a megalvadt kerületi réteg kettős szegélyt eredményezne, míg a kevésbé fénytörő középcsik a még meg nem alvadt velőnek felelne meg. A folyamat annál gyorsabban halad a tengely felé, minél hidegebb s fehérnyékben szegényebb a vivő folyadék, s végre a rost egész vastagságára kiterjed (i. h. 623. 1.). Azon előnyénél fogva, hogy ez elmélet az idegvelőnek úgy a halál után, mint a vegyszerekben fellépő alaktani elváltozásait egységesen volt képes megfejteni, több ellenvetés daczára, melyekkel mindjárt kezdetben Hannover, Bidder, Aulder és Stilling) részéről találkozott, utóbb átalánosan el lett fogadva és minden tankönyvbe felvéve. (L. Frey, Kölliker, Krause utolsó kiadásait). Újabb szerzők között főleg Kuhnt* 2) az, ki az alvadás tanát saját vizsgálatai alapján minden pontjában igazolja. — RaVitz 3) is azt találta, hogy Holmgren készülékével vizsgált élő békatüdő idegei üvegpálczikaszerű külemöket az észlelő szemei alatt elvesztették és a kettős szegély kiképződött, mihelyt az állatot megölte, de a jelenség okáról tüzetesebb felvilágosítással nem szolgál. Ha azután Ranvier 4 azonos vizsgálódási módszer mellett azokat az észlelés elejétől kezdve mindig kettős szegélyűeknek is látta, s azért a velő-alvadás tana ellen nyilatkozik , úgy a halál után, vagy vegyszerekben fellépő velőbeli elváltozások magyarázatát ő sem adja, melyek pedig az alvadási elméletet máig igazolták. Ellenvetései ezért lettek oly kevéssé figyelembe véve, hogy pl. az azóta megjelent Schwalbe-féle idegtan (1880. 292. 1.) Henle elméletét teljes terjedelemben fentartja. Az alvadás kérdéséhez a velőáramé, vagy velőáramlásé csatlakozik, melyet a víznek az idegvelőre fajlagos hatásakép t L. a megfelelő idézeteket Stillingnél : »Neue Untersuchungen über den Баи des Rückenmarkes«. Cassel, 1859. pg. 751 — 754. 2) Die peripli. markhalt. N. faser. Arch. f. mikr. Anat. Bd. XIII. pg. 450. s) Arch, für Anat. u. Phys. 1879. (pg. 61.) *) leçons, sur l’histologie du système nerveux. Tome I. pag. 98—101.